Szerte a világban egyre többen kimondják, hogy közelít a világjárvány vége – még, ha nem is mindenhol, de számos országban. Ennek ellenére is szorongsz? Nem vagy egyedül…
„Személyes karanténom és mentális egészségi állapotom összeomlása jóval a COVID-járvány előtt kezdődött.” – kezdi beszámolóját a Psychology Today egyik pszichológusa, Seth J. Gillihan. Micsoda? Egy pszichológussal is előfordulhat, hogy egy ilyen helyzetben segítségre szorul? Hát persze!
Ezek után már nem meglepő, hogy az „átlagos” emberek között is rengetegen vannak, akik nem tudtak és nem tudnak megküzdeni ezzel a hatalmas teherrel. Seth elmondásra szerint maga is átesett a víruson és annyira elhúzódott a betegsége, hogy a tevékenységeit nagyon jelentősen redukálnia kellett. A napja nem állt másból, mint néhány hétköznapi rutinból, párórás munkából és amennyire tudta, kivette a részét a gyereknevelésből.
A társadalmi elszigeteltség ebben az időszakában ő is komoly mélységeket élt meg. Az egyik legkellemetlenebb problémája az volt, hogy alig volt hangja, márpedig így a hétköznapi kommunikáció is nehezére esett a családjával, a munkáját szakemberként nem tudta megfelelően ellátni.
Úgy érezte, borzasztóan leszűkültek a lehetőségei, összement a saját kis világa és a depresszió tüneteit vélte felfedezni magán. Olyannyira mélyre csúszott, hogy még az öngyilkosság is megfordult a fejében, bár szerencsére tettlegességig sosem folyamodott.
Hogyan lehet kilépni a gödörből?
Seth is megélte a komoly hullámvölgyeket, amikor nem csak maga, hanem a családja, a gyermekei miatt is aggódott és aggódik a mai napig. Ennek oka az, hogy a különféle tanulmányok alátámasztották, azok a gyermekek, akik társadalmi elszigeteltséget élnek meg, nagyobb valószínűséggel lesznek szorongó, depressziós felnőttek.
Bár Seth már túl van a nehezén, elárult néhány módszert, ami segíthet feloldani a bennünk levő gátakat és átlendítheti a szorongásos állapotokon azokat, akik a pandémia elmúlásával, az esetszám csökkenésével sem érzik úgy, hogy végre felszabadultak.
Kognitív terápia
A pszichológus szerint fontos, hogy megkérdőjelezzük az összes félelmünket, mert ezek gyakran pusztán elmeszülemények. Saját példája alapján Seth folyton azt mondogatta magának, hogy mennyire szánalmas, hogy szakértő létére így viselkedik, hogy ennyire lerántotta a betegség, hogy erejében levő férfi létére is így ledöntötte a lábáról a koronavírus.
Úgy véli, nem szükséges hamis pozitív-illúziókat kelteni, tehát elhitetni magunkkal, hogy iszonyúan boldogok vagyunk, ha ez nem igaz. Sokszor elég felismerni azt, hogy elménk nem csak valós, hanem hamis gondolatokat is generál és tudomásul kell venni, hogy ezek egyszerűen nem igazak.