Félreértés ne essék: alig várom, hogy véget érjen ez a szürreális, hagymázas álom, amit Covid-19 járványnak hívunk, és ami fenekestül felforgatta az életünket. De mint mindenből, ebből is lehet tanulni, és magunkkal vinni valamit, Például ezeket a dolgokat.
Hála az apró dolgokért
Minden nap találok valamit, ami hiányzik. De mindennap találok dolgokat is, amelyekért hálás vagyok, és két évvel ez előtt talán észre sem vettem volna őket. Hogy úgy fektetem le este a lányomat, hogy mindannyian itthon vagyunk, senki sem fekszik egy kórházi ágyon. Hogy mindkettőnknek van munkája.
Hogy ma is be tudtam fizetni a villanyszámlát. Hogy amikor felhívtam az anyukámat, volt, aki felvegye a telefont. Ebben a szerencsétlen helyzetben is millió okom van rá, hogy szerencsésnek érezzem magamat. Nagyon szeretném, ha ezt akkor sem felejteném majd el, amikor újra minden „normális” lesz.
Digitális lehetőségek
Noha vannak területek, ahol a digitálisra váltás finoman szólva sem volt zökkenőmentes, és vannak szolgáltatások, élmények, tapasztalatok, amiket az online térben egészen egyszerűen nem lehet megszerezni. A járvány sokakat kényszerített rá, hogy átlépjenek végre a digitális korba.
Így már igényelhetünk bankkártyát, végezhetünk tanfolyamot, sőt dolgozhatunk is a neten keresztül. Ez lényegesebben egyszerűbbé és – bizonyos módon – kényelmesebbé is teszi az életet. Nagyon remélem, hogy ezek a fejlesztések nem csak megmaradnak majd, de még jobban kihasználjuk a bennük rejlő lehetőségeke.