Évek óta megy a vita azon, hogy mennyire hasznos – vagyis inkább káros – a gyerekek korai iskolakezdése, de ezt most egészen komoly kutatási eredmények támasztják alá, hiszen mindenkit meglepett, mennyivel több alváshoz jutnak a fiatalok akkor, ha később kezdődnek a tanóráik.
Ha belegondolunk, hatévesen kezdjük az iskolát, 18 évesen érettségizünk és ebben a 12 évben nagyjából ugyanakkor kezdődik az első óra. Tehát kisgyerekkorunktól szinte felnőttkorunkig ugyanabban a reggeli időpontban kezdjük a napot, ez pedig már eleve elég rosszul hangzik.
A gondtalan óvodáskor után a gyerekektől az iskolapadban egyszer csak egész napos komoly koncentrációt várunk el, nem beszélve a házi feladatokról, amik még otthon is több órás munkával járnak. És még nem is említettük az esetleges sport edzéseket vagy egyéb különórákat.
Ezek után nem csoda, ha a kicsik és a fiatalok szellemileg és fizikálisan is le vannak terhelve. Ebben az egyik legfőbb szerepet a korai kezdés, azaz a kevés alvás játssza.
Az orvosok szerint egy alsó tagozatosnak 9-12, egy felsősnek és középiskolásnak pedig 8-10 óra alvásra van szüksége.
Mit mond a tudomány?
A Sleep alvástudománnyal foglalkozó orvosi folyóirat tett közzé egy felmérést, amelyet Colorado 55.000 tanulójának közreműködésével végeztek. 2017-ben Colorado tankerülete úgy döntött, hogy későbbre teszi a mindennapi iskolakezdést annak érdekében, hogy a tanulók jobban ki tudják pihenni magukat. A kutatók 2017 és 2019 között a tanév végéig vizsgálták a terv hatását a gyerekekre nézve.
A felső tagozatos általános iskolások 40-60 perccel később kezdték a napot, a középiskolások 70 perccel. Hogy ez megvalósulhasson, az alsós kisiskolások iskolakezdése egy órával korábbra tevődött, az iskolabuszok zavartalan közlekedésének érdekében. (A kutatók szerint a kicsiket ez nem befolyásolta különösebben negatívan, mert ők eleve viszonylag korán kerülnek ágyba.)
A kutatás a gyerekek által kitöltött alapos kérdőívek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a változtatások rendkívül pozitívan érintették a tanulókat. Az általános iskolák felsős tagozatosai hetente átlagosan két és fél órával többet aludtak, ezáltal pedig napközben is kevésbé voltak álmosak. A középiskolásoknál még nagyobb előnynek bizonyult a változtatás. Ők ugyanis átlagosan heti négy órával aludtak többet és elmondásuk szerint alvásuk minősége is jobb volt. A napközbeni ernyedtség szintén visszaesett köreikben.
A koránkelés hátrányai gyerekeknél
Az alváshiány komoly – és negatív – hatással van a mentális egészségükre és fizikai állapotukra.
Többek között felelős lehet a rossz jegyekért, elhízásért, de még az alkohol vagy kábítószerfogyasztásért is. A CDC, az amerikai Betegségmegelőzési Központ szerint ez alapján kijelenthetjük, hogy az iskolák első órái túl korán kezdődnek, ideális esetben a tanulóknak reggel 9 után kellene beérniük.
A későbbi kezdés bevezetése azonban nem könnyű, ugyanis a családok élete az iskolaidő köré szerveződik, mint például a tanítás utáni különórák, edzések, az iskola tanárokon kívüli dolgozóinak (portás, gondnok, konyhai személyzet) munkaideje. Ezen kívül természetesen az is probléma, hogy sok szülő kénytelen időben bevinni gyerekét az tanintézménybe, hogy időben beérjen a munkahelyére, ezért sok család meg sem tudná oldani a későbbi kezdést.
A kutatók szerint ahol azonban „logisztikailag és pénzügyileg” megoldható, a tankerületeknek el kellene gondolkodnia azon, hogy később kezdődjön a tanítás. A világjárvány talán egyetlen pozitív hatása a tanulásra az volt, hogy a tanulók tovább alhattak, mert nem kellett az iskolába sietniük.
Napjainkban – nagyon helyesen – egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy felhívjuk a figyelmet a mentális betegségekkel kapcsolatos problémákra. Ezzel kapcsolatban ígéretes lenne azzal kezdeni, hogy a gyerekek és fiatalok rendesen kialhassák magukat.