Vajon korábban kellene lefeküdnünk és felébrednünk ahhoz, hogy ne legyen gondunk az egészségünkkel? Egy nemrégiben végzett kutatás a késői és a korai kelők közötti egészségügyi különbségeket vizsgálta. A kutatás alapján úgy tűnt, az éjszakai baglyok számára komoly egészségügyi kockázatot jelent, hogy későn kerülnek ágyba, ugyanis esetükben megnő korai halálozás, a pszichológiai zavarok és a légzőszervi megbetegedések kockázata.
De vajon tényleg az éjszakai bagoly életforma betegít meg?
A 8 órás munkarendben dolgozók számára jól ismert az örökös probléma: hiába bújsz korán ágyba esténként, küzdesz az elalvással. Ha mégis sikerül viszonylag gyorsan elaludni, a pihentető alvás pozitív hatását az ébresztőóra fülsiketítő lármája szinte egy az egyben megsemmisíti hajnalban. A hétvégére így teljesen kimerülsz, és két nap alatt jóval többet alszol, mint amennyire hétfőtől péntekig lehetőséged van.
Ez persze teljesen normálisnak tűnhet, de nemcsak azt jelenti, hogy nem jutsz elég minőségi alváshoz, hanem azt is, hogy „szociális jet lag”-ed van. Ez jelenti a különbséget a hétközbeni és a hétvégi alvás között, amely esetében akkor bújsz ágyba, amikor jólesik, és a felébredés sem a vekkerre történik. Minél nagyobb ez a szociális jet lag, annál nagyobb a szívbetegségek és az egyéb anyagcsere-problémák kialakulásának a veszélye.
Till Roenneberg, a müncheni Ludwig-Maximilian Orvosi Pszichológia Intézetének professzora szerint az éjszakai baglyok jóval komolyabb egészségügyi veszélynek vannak kitéve, mint a koránkelők.
Kép forrása: Dmyrto_Z/depisothpotos.com
A munkahelyek és az iskolák korai kezdése miatt az éjszakai baglyoknak reggel is fittnek kell lenniük. Ezen azonban nem segít, ha hétvégén is hajnalra állítják az óráikat, hogy ugyanolyan korán keljenek, mint hétköznap.
Russell Foster, a Nuffield Szemészeti Laboratórium vezetője szerint szintén nem lenne szerencsés a koránkelőket arra kényszeríteni, hogy késő este dolgozzanak. Ha mégis vállalniuk kell a késő esti munkát, ugyanolyan egészségügyi kockázatokkal kell számolniuk, mint az éjjeli baglyoknak.
Az alvásidőnket a biológiai óránk határozza meg, amelyet fele részben a gének irányítanak. A többit a környezetünk és a korunk alakítja. A biológiai óránk a napfelkeltéhez és a napnyugtához igazodik, de a mesterséges fény rendkívül torzítóan hat rá. Az éjjeli baglyoknak a legjobb módszer az lenne, ha a természetes fényhez igazítanák az ébrenlétüket.
Azáltal, hogy reggel a nappal kelünk, és este csökkentjük a mesterséges fényt – különösen a telefonok és a laptopok kijelzőjét, valamint a TV-képernyő fényét mellőzve –, elérhetjük, hogy jóval korábban álmosnak érezzük magunkat. De ez nem könnyű feladat, ugyanis nehezen tudjuk korlátozni a mesterséges fénynek való kitettségünket esténként.
Sokkal szerencsésebb volna, ha a munkahelyek, az iskolák és más intézmények tennének a bagoly üzemmódban élők befogadására, azaz lehetővé kellene tenni számukra, hogy később kezdjék el, és természetesen később fejezzék be a munkát.
Az pedig kifejezetten ésszerűnek tűnik, hogy – ha az egyes munkaterületek ezt lehetővé teszik – a személyzet munkaideje az egyéni biológiai órájához igazodjon
– emelte ki Foster professzor.
Roenneberg professzor még ennél is tovább megy, ugyanis szerinte a társadalom feladata újra alvásra alkalmassá tenni a környezetet, és figyelni arra, hogy kevesebb kék fény árassza el az otthonokat.