Sajnos bárkivel, bármikor történhet tragédia, és ami különösen nehéz ezekben a helyzetekben, hogy a problémák ellenére az élet nem áll meg: ugyanúgy teljesíteni kell a napi feladatokat, teendőket, és mindehhez pénz is kell, tehát dolgozni szintén muszáj. A magánéleti krízist egyáltalán nem egyszerű kezelni úgy általában sem, nemhogy a munkahelyen… De mit kell tenned akkor, ha nagyon nehéz helyzeten mész át? Hogyan kommunikáld mindezt a főnököd felé? Egyáltalán elmondd neki, mi történik veled?
A jó közeg életmentő lehet
Néhány évvel ezelőtt az egyik ismerősöm súlyos autóbalesetet szenvedett, és hosszú rehabilitáció vált rá. Természetesen senki sem azon aggódott, hogy mi lesz a munkájával, mikor életmentő műtétre volt szüksége, de ahogy a gyógyulás útjára lépett, bizony ezek a kérdések is felmerültek. Bár manapság kicsit előnyben vannak a munkavállalók, hiszen nincs olyan sok jelentkező egy-egy posztra, azért a végletekig most sem tudják senkinek a helyét fenntartani valamilyen elhúzódó kezelés miatt.
Az említett ismerősömnek nagy szerencséje volt, hogy kifejezetten jó közegben dolgozott: a kollégái szerették, a főnökei elégedettek voltak a munkájával, így tényleg arra törekedett mindenki, hogy a lehető leghamarabb visszakerülhessen a helyére.
Nem vettek fel senkit a pozíciójára, hanem a kollégák vállalták át megosztva a feladatait. Amint véget ért a kezelése, vissza is ülhetett a székébe.
Persze nem minden iroda tudja ezt megengedni magának, és nem is minden élethelyzet egyforma. Az viszont biztos, hogy problémás esetekben iszonyúan sokat számít, milyen a kapcsolatod a munkahelyeden. Ha jóban vagy a többiekkel, akkor ők neheztelés és kérdés nélkül fognak segíteni neked, támogatni téged, ami bizony nem csak akkor jön jól, ha fizikálisan nem tudsz dolgozni: a lelki kríziseken is sokkal könnyebb így átlendülni.
Lásd a főnököd helyzetét is
Magánéleti krízis esetén mindig a saját problémánk a legnagyobb, ami természetesen abszolút érthető. Érdemes azonban egy higgadtabb pillanatodban átgondolni a főnököd álláspontját is. Kezdve azzal, hogy ha nem avatod be a történtekbe, akkor ő csak azt fogja látni, hogy folyamatosan romlik a teljesítményed, labilis vagy és nem lehet rád számítani – ebből nem feltétlenül azt szűri le, hogy éppen válófélben vagy.
Másodsorban gondolj arra is, hogy neki szintén nem könnyű a helyzete, hiszen úgy kell empatikusnak és elnézőnek lennie veled szemben, hogy adott esetben a többi kollégádra – miattad – nagyobb teher, feszültség nehezedik.
Bizony meg kell húznia egy határt, amit még a te érdekedben sem léphet át. Nem könnyű tehát mindig következetesnek lenni ilyen esetben, és ahogy elvárod a törődést, úgy az ő álláspontját neked is meg kell értened.
Ne titkolózz!
Az egyik legfontosabb dolog a magánéleti krízisekkel kapcsolatosan, hogy nem szabad őket eltitkolnod a munkahelyeden. Teljesen felesleges mártírkodni, vagy szerepet játszani, ha valódi a gond, akkor úgysem tudod eltitkolni (akár fizikai, akár lelki a probléma, látszatni fog rajtad és a teljesítményeden). Nem kell persze részletekbe menően kiteregetned a kártyáidat, főleg nem a feletteseidnek. Elég, ha azt mondod, hogy véget ért a házasságod, azt ráérsz megbeszélni a barátnőiddel, vagy a hozzád közel álló kollégáiddal, miért jutottatok ide.
Mielőtt sort kerítesz erre a beszélgetésre és kéred a főnököd türelmét, támogatását, fontos hogy végiggondold, mire számítasz, mit szeretnél. Hogyan tudnak neked segíteni? Mivel tudnak támogatni? Miként tudnak terhet levenni a vállaidról? Az nyilván nem megoldás és a legkevésbé sem utal profizmusra, ha elmondod a tényeket, majd szinte elvárod, hogy békén hagyjanak, de a fizetésed semmit se változzon…
Az együttműködés alapja, hogy a felettesed megértő és toleráns veled az általatok kijelölt időszakban, de ehhez az kell, hogy te is kész ötletekkel és kérésekkel rukkolj elő.
El kell ugyanis fogadnod, hogy bár a saját tragédiád számodra nagyon is mérvadó, attól még részese vagy egy gépezetnek, aminek a működése, körforgása (és így a cég, a kollégák élete) a te teljesítményedtől is függ.