Aztán persze nekünk is közbeszólt a fogzás, néhány megfázás, de az elmúlt években teljesen a feledés homályába merültek az akkori hónapok. Nem csak azért, mert idővel minden megszépül, hanem mert olyan alvásmegvonásban volt részem, ami mellett a mindennapos koncentráció is nehezemre esett – nemhogy most, a visszaemlékezés.
Mit mutatnak a statisztikák?
Az alvásigényünk nem egyforma, még egyénenként is sokat változik az évek múlásával.
Egy felnőttnek minimum öt órányi folyamatos alvásra van szüksége.
Nos, aki szülő, az pontosan tudja, hogy ez nagyon sok éjszaka nem több, mint egyszerű vágyálom. A legtöbb csecsemő három-négy óra után ébred, ráadásul az anyák jóval éberebben alszanak, mint korábban, tehát amíg alszanak sem tudnak elmélyedni az igazi pihenésben. Ennek persze megint az a fránya evolúció az oka: az éjszakai veszélyforrásokat éppúgy el kell hárítani, mint az éhes csecsemő sírását. Hol volt akkoriban még a légzésfigyelő?! Olvass még a témában
