Kék terápia: tényleg segíthet a víz látványa a mentális gondokon?

Kék terápia: tényleg segíthet a víz látványa a mentális gondokon?

Címlap / Életmód / Lélek / Kék terápia: tényleg segíthet a víz látványa a mentális gondokon?

Amikor a Homo sapiens körülbelül 300 000 évvel ezelőtt először fejlődött ki, füves területeken és erdőkben éltünk, tavak és folyók mellett. Csak 2007-ben váltunk többségiben városi fajjá, egészen addig az emberiség nagyrésze még természetközeli területen élt. De ahogy növekszik az urbanizáció, a természethez való hozzáférésünk egyre csökken. Az ember és a természet közötti interakció elvesztése összefüggésbe hozható a mentális egészségügyi zavarok növekvő áradatával. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az emberi egészség, mind a mentális, mind a fizikai, szorosan összefügg a természettel.

Kutatók azt találták, hogy pusztán a természeti táj nézése gyors, előnyös pszichológiai és fiziológiai változásokat idéz elő a nyálban lévő kortizol-mennyiségben, a véráramlásban, a vérnyomásban és az agyi aktivitásban. Eközben a környezetben lévő mikrobákkal való érintkezés „edzheti” immunrendszerünket. Megerősíti ugyanis a jó mikrobaközösségeket a bőrünkön, valamint a légutainkban és a beleinkben.

Sok szakértő azonban úgy véli, hogy a “kék területek”, mint például a tavak és folyók, még előnyösebbek lehetnek, mint a zöldek.

A kék terek elterelik a figyelmünket az élet mindennapi nehézségeitől” – mondja Kate Campbell, az új-zélandi Wellingtoni Te Herenga Waka-Victoria Egyetem egészségpszichológiai kutatója. „A becsapódó hullámok hangja, a sós levegő illata, a homok ropogása a lábujjaink alatt… Ezek az érzések ellazítják a testünket, és azt mondják az elménknek, hogy kapcsoljon ki.

Anastasiia Shavshyna/istockphoto.com

A kék egészség

Campbell úgy véli, hogy az embereknek “veleszületett hajlamuk van” a természetes környezethez való vonzalomra. Mindez egykor fejlődő fajként előnyös volt számunkra.

Azok a természeti terek, amelyek a kor előtti embert táplálékkal, kényelemmel és biztonsággal látták el, valószínűleg még a mai városi világban is hasonló könnyedséget biztosítanak. Campbell szerint a kék területeken eltöltött idő olyan érzés lehet, mintha „hazatérnénk”.

A kék egészség fogalma csaknem 10 évvel ezelőtt jelent meg. Ekkor a Sussexi Egyetem kutatói 20 000 embert kértek meg, hogy véletlenszerűen rögzítsék érzéseiket. Több mint egymillió választ gyűjtöttek össze, és azt találták, hogy az emberek messze a kék területeken érezték magukat a legboldogabban.

A közelmúltban a Glasgow Caledonian University (GCU) szakértői azt találták, hogy a kék területeken töltött idő csökkenti a stressz, a szorongás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatát.

Niamh Smith, a GCU kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a csapat a mentális és az általános egészségi állapotra is hatással volt a kék területeken töltött idő. A kutatás a kék térben töltött időt a testtömegindex (BMI) csökkenésével és a halálozási kockázat csökkenésével is összefüggésbe hozta.

Az emberek igazán értékelik ezt a fajta terápiás teret”- mondja Smith. „Imádják a folyó víz hangját, a visszatükröződést, azt, hogy nyugodtan le lehet ülni. Közben pedig fejben el tudnak távolodni a mindennapi élet nyüzsgésétől. Tudjuk, hogy négy fő módja van annak, hogy a kék területek jótékony hatást gyakoroljanak az egészségre – a fizikai aktivitás, a stressz csökkentése, a szocializáció helyének biztosítása, és végül a környezeti tényezők, amelyek hatással vannak az egészségünkre. Például, ha egy folyó fákkal szegélyezett, van árnyékod” – összegzi a kutató, hol érdemes lazítani, ha jót akarsz tenni a mentális egészségeddel.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást