A japán mérnökök évtizedek óta élen járnak abban, hogy olyan robotokat tervezzenek, amelyek valódi társaságot nyújtanak az embereknek. Az időseket és betegeket ápoló vagy éppen barátkozó robotok mellett a japánok már olyan robotokat is feltaláltak, amelyek képesek tüzet oltani, nehéz terheket cipelni és fizikoterápiát végezni a betegeken.
VIDEO Pár percben megtanítalak, hogyan készíts elbűvölő Valentin-napi sminket
Miért válnak keleten családtaggá a gépek?
Noha az „emberi arcú” robotok természetesen a világ nyugati országaiban is elterjedőben vannak, figyelemre méltó, hogy a japánok könnyebben elfogadják a robotokat családtagként, mint a nyugatiak. Ennek az egyik magyarázata a japánok vallási alapjaiban rejlik.
A zsidó-keresztény hagyománytól eltérően a sintó vallás, illetve életforma animistikus hiedelmekkel jár együtt, szellemet és személyiséget tulajdonít az élettelen tárgyaknak. Ahogy Jennifer Robertson antropológus, a japán kultúra és annak az automatizáláshoz való viszonyának egyik vezető kutatója elmagyarázza:
„A sintóban a kaminak nevezett életenergiák, istenségek, erők vagy esszenciák jelen vannak a szerves és szervetlen anyagokban, a természetben előforduló és a mesterségesen előállított entitásokban egyaránt. Akár fákban, állatokban, hegyekben vagy robotokban vannak, ezek a kami (erők) mozgósíthatók.”
Egy fa, egy robot, egy kutya, egy telefon, egy macska, egy számítógép és egy baba mind-mind tartalmaz kami-t, amely beléjük ivódott és kering bennük. A sintóisták abban is hisznek, hogy minden tárgynak vagy élőlénynek van egy igazi lényege, és ezt a tervezésen keresztül találhatjuk meg.
Az ember formálja a természetet – gondoljunk csak egy bonsai fára -, és a természetbe minden beletartozik, nemcsak az állatok, növények, sziklák és tengerek, hanem a gépek és más, ember alkotta tárgyak is.
A cikk folytatódik, lapozz!