2010 és 2018 között hasonlították össze Anglia, az USA és Japán eredményeit, amiből kiderült, hogy a fiatalok többsége szingli – és Japán vezeti a sort.
Egész pontosan a 18 és 24 év közötti japán nők 65,6%-a egyedülálló, de az Egyesült Államok sincsenek sokkal lemaradva, ahol ugyanez a korosztály 62,6% szinglit számlálhat. Kicsit jobb a helyzet Angliában, de ott sem elhanyagolható az arány a maga 41,5%-ával.
De mi a helyzet kicsit később?
Hiszen ennyi idősen alighanem te is egyik kapcsolatból a másikba estél, már, ha egyáltalán volt komolyabb kapcsolatod. Bár sok szempontból jó, hogy a párválasztás, az elköteleződés kicsit kitolódott, sajnos ma már túlléptük az „ideálisat”. Ritka az a szerencsés, aki a húszas éveiben megtalálja élete szerelmét. A felmérések alapján a 35 és 39 év közötti nőknek az USA-ban már igazán nagy arányban van partnere, ugyanis csak 16,6%-ot tesznek ki a szinglik.
Anglia nyert ezen a téren, csupán a nőknek 14%-a maradt egyedülálló, mire elérte a 35-39 éves kort. Mi újság Japánnal? Nos, ott még mindig a nők negyede, 24,4%-a maradt szingli. Ez egyúttal már azt is eredményezte, hogy mérhető változások léptek be a japán népességben. Az elmúlt években először fordult elő, hogy a születési arány elmaradt a pótlástól.
Japánt a felmérések alapján jobban sújtja az ezzel járó válság, ugyanis más országokkal ellentéten itt a bevándorlás hiánya jóval jelentősebb. Nincs tehát utánpótlás a fiatalok számára, aminek már most érezhető társadalmi, gazdasági és politikai következményei vannak.
Ezek közül jelentős a japán szinglik számának a növekedése
Szintén felmérések támasztják alá, hogy a japán társadalmat egyre inkább az egyedülállóság jellemzi. A 18 és 34 év közötti, egyedülálló nők 49%-a és a szintén egyedülálló férfiak 61%-a nem volt még soha randevún, vagy nem élt semmilyen komoly kapcsolatban korábban. Ez már önmagában is rendkívül sokatmondó, de tekintve, hogy 10%-os növekedést mutat az előző 5 évhez képest, igencsak jelentős arány.
Szomorúan hangzik? Pedig számos japán szerint ez teljesen rendben van
A Psychology Today által megtudhattuk, hogy rengeteg japán egyáltalán nem vágyik arra, hogy kapcsolatba lépjen másokkal. A 16 és 24 év közötti nők mintegy 45%-a és a férfiak 25%-a számolt be arról, hogy nem érdeklődik a szexuális kapcsolatok iránt, sőt egyenesen megvetik azokat, akik előnyben részesítik ezt az érintkezési formát. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezettek csaknem fele nem is vett részt a felmérést megelőző egy hónapban szexuális aktusban.
Ezek a statisztikák bemutatják az úgynevezett romantikus apátiát, avagy a párkapcsolatok iránt mutatott érdeklődés hiányát, ami egyre inkább előtérbe kerül a japán társadalomban.
Hova vezet mindez?
Japánban sem titok a jelenség főleg, hogy egyre többen foglalkoznak a szingliség kérdésével. Az okok ott is hasonlóak, mint a világon másutt, de mégis van különbség: nagyon sokan a szüleikkel élnek, ám Japánban gyakran nem azért, mert anyagilag nem tehetnék meg a leválást.
A felmérések alapján a japán férfiak 60%-a és a japán nők 80%-a megtehetné, hogy elköltözik a szüleitől, de a kényelem miatt nem teszik. Jellemző módon nem, vagy csak keveset adnak haza a keresetükből és gyakran nem felelősek a háztartási teendőkért sem, így jövedelmük nagy részét kedvük szerint élhetik fel. Az elköltözés, vagy a házasság azt jelentené, hogy ezt a jólétet fel kell adniuk a fiataloknak.
A visszafelé elsült fegyver
A jelenségre számos szerző és szakértő felhívta a figyelmet. Többen voltak azok is, akik becsmérlő jelzőkkel illeték ezt a társadalmi réteget, ám nem igazán értek célt. Felcímkézték pl. az intimitásra nem vágyó férfiakat a sértőnek számító „sôshoku danshi”-val. Ahelyett, hogy ezzel pozitív változást vetítettek volna előre, elérték, hogy a címke divattá, egyfajta követendő etalonná váljon. Nem sokkal azután, hogy a japán kifejezés önálló főnévvé lépett elő az országban, a 20-30 közötti, egyedülálló férfiak 61-75%-a nyilatkozott úgy, hogy saját magát is sôshoku danshi-ként azonosítja.
A párkapcsolati trendek továbbra is azt mutatják, hogy egyre több japán dönt a szingliség mellett, amit még tovább erősítettek a digitális technológiák.
A humanoid robotokkal, vagy egyéb élettelen tárgyakkal való kapcsolattartás, szexuális együttlét odáig vezetett, hogy egyedülállónak lenni egyre kívánatosabb körülmény Japánban.
De nem csak ez az, ami erősíti a japán fiatalok vágyát, hogy szingliként töltsék el az életüket. Mindannyian érezzük, hogy sokszor nagyon komoly ellentét feszül a családalapítás és a karrier között, márpedig tőlünk keleten gyakran – számunkra felfoghatatlan módon – viszonyulnak a munkához. Sokan a családot, az elköteleződést teljesen ellentétesnek látják a nehezen felépített karrierjük kiteljesítésével. Bár a felmérések alapján Japánt súlyosabban érintheti a népesség számának csökkenése, valójában messze nem az egyetlen társadalom, amelyik új párkapcsolati paradigmák felé tart.