Nem mindegy ugyanis, hogy valaki magányos, tehát társaságra vágyik, szeretne párkapcsolatot, vagy csupán több időt töltene emberekkel, vagy egyenesen arra törekszik, hogy ezeket a körülményeket elkerülje. Két felnőtt férfi ismerősöm is van, akik egyszerűen képtelenek maguk mögött hagyni az agglegény életet. Több párkapcsolatuk volt, de akármilyen nővel kerültek össze, nem tudtak vele együtt élni. Addig működött az egész, amíg össze nem költöztek, utána záros időn belül tönkrement minden kapcsolatuk. Ők valószínűleg ilyen típusok, és már csak korukból adódóan sem akarják, vagy tudják egykönnyen feladni a bevált rutinjaikat, szokásaikat.
Egy kutatás most azt vizsgálta, hogyan változik azoknak a memóriája, akik szeretnek hosszútávon egyedül lenni, önként, vagy kényszerből magányosak.
A kutatók svéd, német és dán résztvevőket vizsgáltak, a kamaszkortól kezdve egészen az idősebb felnőttekig. Olyanokat vontak be a kutatásba, akik vállaltan magányosak voltak – ám ez a magány nem feltétlenül volt fizikális egyedüllét. A tudósok ugyanis arra is kíváncsiak voltak, hogy azok az emberek, akik társas magányban élnek, milyen memóriával rendelkeznek. Ennek érdekében nem fizikálisan határozták meg a magány fogalmát, hanem úgy, hogy az a „társadalmi kapcsolatok mennyiségével és minőségével kapcsolatos negatív érzés”. Olvass még a témában
Te is csinálod? 2 idegesítő szokás, ami valójában az intelligencia jele
Az ágyneműdön múlhat az alvásod – Erre mindenképp figyelned kellene
Ahol az igazi sajt kezdődik: Balázs és családja különleges sajtokkal és példamutató gazdaságukkal teremtett értéket az Alpokalján
Ezt hozza 2026. április 30. a numerológia szerint: könnyen érvényesítheted az akaratodat
Lehet, hogy a magány sokkal inkább a kultúra, mint az egyén kérdése?
Számos tanulmány feltárta már, hogy a magány érzése negatív hatással van a fizikai és mentális egészségre, sőt, jelentősen növeli a kognitív hanyatlás kockázatát is. A mostani kutatócsoport azt szűrte, hogy a résztvevők mennyire érzik magukat társadalmilag elfogadottnak, úgy vélik-e, hogy tartoznak valahova, illetve van-e az életükben valaki, akivel őszintén beszélgethetnek. Ezzel párhuzamosan szófelidéző feladatokkal mérték a résztvevők memóriakészségét.
