Közös nyelv az egész kozmoszban?
Arik Kershenbaum, az angliai Cambridge-i Egyetem viselkedésökológusa úgy véli, hogy az evolúciós kihívások valóban univerzálisak, és hogy a földi életet alakító evolúciós erők sok hasonló vonást fognak produkálni a földönkívüli életben is. Ha igaza van, ez azt jelentené, hogy az élet – és a nyelv – az egész kozmoszban osztozhat lehet bizonyos tulajdonságokon.
Mindenhol minden – beleértve a kommunikációt is – a fizika törvényei szerint működik (legalábbis jelenlegi ismereteink szerint). A majmok gesztusaitól és a delfinek füttyétől kezdve a tintahalak bőrén kavargó színmintákig bármelyik lehet a nyelv alapja egy idegen bolygón – állítja Kershenbaum.
Ian Roberts, a Cambridge-i Egyetem nyelvészprofesszora szerint azonban az állati kommunikáció ennél többet nem mondhat el nekünk. Olvass még a témában
„Mi vagyunk az egyetlen faj, amelynek van nyelve abban az értelemben, hogy az egy nyitott rendszer, amellyel bármit ki lehet fejezni, amit ki akarunk fejezni”
– mondja.
Roberts nemrégiben társszerzője volt egy Xenolinguistics című könyvnek – Kershenbaummal, Noam Chomskyval és vezető biológusokkal, antropológusokkal és nyelvészekkel együtt -, amely azt vizsgálja, hogy milyen lehet a nem emberi, nem földhöz kötött nyelv.
Az elméleti nyelvész Chomsky a nyelvet olyan kommunikációs rendszerként definiálta, amely végtelenül alkalmazkodó, az emberi érdekek szolgálatára és az emberi problémák megoldására tervezték – amely elég rugalmas ahhoz, hogy nagyon sokféle fogalmat kommunikáljon.
„Könnyen lehet, hogy van valamilyen bakteriális élet a Marson vagy a Jupiter holdjain – de ezek nagyon egyszerű organizmusok lennének” – mondja Roberts. „Ami engem érdekel, az az intelligens organizmusok természete. Tehát el kell dönteni, mi az intelligencia kritériuma.”
Roberts szerint a válasz erre a technológia – egy, a miénkhez hasonló technológiai civilizációt keresünk tehát, amely képes elhagyni a bolygójukat.
„Tegyük fel, hogy egy faj elég intelligens ahhoz, hogy űrhajót vagy rádióteleszkópot akar építeni – valami bonyolultat. Sokat kellene tudnia a fizikáról és a matematikáról. Képesnek kellene lennie tudományos elméletek kidolgozására és együttműködésre. Képesnek kellene lennie arra, hogy nagyon sok ötletet közöljön sok más egyénnel. Az a helyzet, hogy [más] állatok nem fejlesztettek ki technológiát” – mondja.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
