A tudomány számára már nem új keletű tény, hogy az álmok és az érzelmek szorosan összefonódnak, mindaz, amit ébren tapasztalunk, feldolgozásra kerül az éjszaka folyamán. Más kérdés, hogy a szimbolikusnak vélt álmok megfejtésével már nem mindenki ért egyet, tehát az álmoskönyvet nem tekinthetjük alapműnek a témát illetően. A rémálmok ugyanakkor figyelmeztető jelek lehetnek, akár szimbólumok formájában is jelentkezhetnek. Utalhatnak azokra a szorongásos állapotokra, amiket egyébként nem feltétlenül érzékelünk éber állapotunkban.
A koronavírus-járvány idején emberek százmilliói vannak otthon, a megszokott környezetükben, ami még megnyugtató is lehetne, de nem feltétlenül az. A napi ingerek közül borzasztóan nehéz most kilépni. A megszokott forgatókönyvbe gyakorlatilag semmi sem szól bele, bátran mondhatjuk, hogy sok esetben egyáltalán nem motiválóak, vagy éppen érdekfeszítőek a körülmények.
A kutatók jelenleg öt különböző helyszínen vizsgálják a pandémiás álmokat világszerte. Eddig megállapításuk az, hogy az álmokat a stressz, a negatív érzelmek, az elszigeteltség és az eltérő alvási szokások alapvetően megváltoztatták. Olvass még a témában
Elegünk lesz valaha az AI-hazugságokból? Vagy már soha nem lesz zavaró, hogy nincs a tartalom mögött emberi jelenlét?
A diagnózisod lehet ok, de nem kifogás – Miért kezdtük fegyverként használni a pszichológiai terminusokat?
„Csak uralkodni akart rajtam” – Bizonyos férfiak nem szerelemre vágynak, hanem érzelmi kontrollra
Ezt hozza 2026. október 11. a numerológia szerint: rend és megbízhatóság
Bebizonyították, hogy a mindennapi emlékek forrásainak csökkentése vagy korlátozása – pl. a karanténnal – korlátozza az álmok tartalmát, és a tudatalattink mélyebb emlékek után nyúl.
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
