Az álmok az emberi képzelet határát feszegetik: hol kezdődik a valóság és hol ér véget a fantázia? Folyamatosan bővül az álmokról szerzett tudásunk és a tudomány segít abban, hogy mélyebben megérthessük őket.
Időnként úgy érzem, szürreális, valószínűtlen álmokból ébredek fel, máskor pedig pontosan tudom, a napom melyik része miatt láttam a furcsa képeket. De azt is rendszeresen figyelem, milyen álmokról számol be a lányom, ezekből próbálok következtetni arra, hogy érzi magát, megterhelő-e számára valami, vagy éppen ellenkezőleg, minden tökéletesen rendben van.
Az alvással és az álmokkal kapcsolatos legújabb kutatások érdekes összefüggéseket tárnak fel a megismételhetetlen éjszakai filmjeinkről és arról, hogy ezek a jelenetek miként segíthetik mindennapos működésünket.
Tényleg lenne jóslási képességünk?
Agyunknak van egy olyan különleges képessége, hogy képes előre gondolkodni – szerencsére, különben még egy labdát sem tudnánk elkapni. Az epizodikus jövőgondolkodás segít, hogy minden helyzetben a lehető legjobb döntéseket hozzuk meg, szabályozzuk érzelmeinket, átlássuk lehetőségeinket, tetteink várható következményeit. Nem mindig működünk hibátlanul, de a legtöbb helyzetből meglehetősen jól tudunk kikeveredni, hála ennek a bámulatos funkciónak. Hogy jön mindez az álmainkhoz? Agyunk nem csak akkor futtatja ezt a „programot”, amikor ébren vagyunk, hanem akkor is, amikor alszunk.
Ezáltal szimulálni tud olyan élményeket, eseményeket, amelyek a jövőben előfordulhatnak – és mindezt a korábbi tapasztalatainkra, érzéseinkre, benyomásainkra, ha úgy tetszik, a tudatalattinkra alapozza.
A kutatásokból eddig azt tudjuk, hogy elménk gyakran kombinálja múltunk töredékeit a jövőbeli események elképzelt szimulációival. Mivel agyunk képes előre jelezni a valószínűsíthető élethelyzeteket, az álmok fontos jelzéseket adhatnak: pusztán azáltal, hogy megfigyeljük, a látottak milyen érzéseket váltottak ki belőlünk, mire utalhatnak, merre irányítanak minket. Ráadásul mindezt úgy, hogy a valóságban bármelyik, akár kockázatos opciót ki kellett volna próbálnunk.
A kutatók szerint az álmok általában jövőbeli eseményekhez kapcsolódnak, vagy (részben feldolgozatlan) múltbeli emlékekre vezethetők vissza. Így tehát az álmaink a tudomány szerint egyfajta különleges agyjátékok, melyek minket szolgálnak. Segítenek abban, hogy felkészüljünk a különféle, adott esetben nehéz helyzetekre és nagyobb rálátást szerezzünk a veszélyekre, vagy éppen a kiutakra.
Miért álmodunk arról, amit napközben átéltünk?
Biztos veled is előfordult, hogy egy tartalmas nap után teljesen keszekusza álmokat láttál, és megrökönyödve ébredtél, próbáltad utólag összerakni a ténylegesen megtörtént eseményeket és az álmaid közti különbségeket.
Úgy tűnik, hogy agyunk nem csak jósol, felkészít, hanem szelektíven erősíti azokat az emlékeket, amelyek várhatóan a jövőben is hasznosak lesznek.
A napközben intenzívebben megélt események, vagy akár érzelmek éppen ezért kerülnek bele az álmainkba. Ez a magyarázat arra is, a hétköznapi dolgok miért nem fontosak az éjszakai feldolgozás során. Ami nem jár különlegesebb erőkifejtéssel, érzelmi megterheléssel, stresszel, az hétköznapinak számít. Azok az események viszont, amelyek az adott élethelyzetben jelentősnek, újszerűnek vagy problémásnak számítanak, álmok formájában kerül feldolgozásra.
Az álmokról tehát már a tudomány is azt mondja, hogy értékes információforrások lehetnek belső világunkkal kapcsolatban. Az érdekes folyamatok nem véletlenül mozgatják az emberek fantáziáját, mióta világ a világ. De most már végre olyan modern eszközeink is vannak, melyek segítenek, hogy még mélyebben és jobban megértsük ezeket a mindennapos, mégis hihetetlenül különleges élményeket.