Sok kutatás születik arra, hogy mi a legideálisabb oltási terv a koronavírus-járvány ellen: bár Magyarországon ilyen terv egyelőre nincs, vagy nem nyilvános, az biztos, hogy az eddig meghozott döntések jónak bizonyulnak. Legalább is ez derül ki az ELTE kutatásából.
Az ELTE TTK Biológiai Intézet kutatása szerint jó az irány, amit Magyarország követ a koronavírus-járvány elleni oltásokban. Először ugyanis valóban az időseket érdemes vakcinázni, így lehet ugyanis a legtöbb emberéletet megmenteni – írják a kutatók az ELTE weboldalán.
A járványt ugyan a népesség túlnyomó részének védettsége állíthatja meg teljesen, de a kutatás alapján a Magyarországon is használt, célzott oltási kampánnyal gyors ütemben csökkenthető a legsúlyosabb esetek száma.
A járvány eleje óta ismert, hogy az életkor előrehaladtával nő a súlyos megbetegedés és a halálozás esélye COVID-19 fertőzés esetén. Pontosan ezt a korfüggő halálozást és Magyarország 2020-as korfáját felhasználva az ELTE kutatói kiszámolták, hogy egy adott életkor fölött mindenkinek beadott oltás a potenciális (oltások nélkül bekövetkező) halálozások hányadrészét védheti ki, a küszöbként választott életkor függvényében.
Összefüggés az oltás és a halálozási arány között
Korábban készültek már más szimulációk a témában, amelyek más eredményekre jutottak. Az ELTE kutatása az, amely a magyar viszonyokra és a magyar népességre mérve hozott eredményeket. Ezek szerint már kevesebb mint félmillió 80 éves vagy idősebb lakos beoltásával elkerülhető a lehetséges összhalálozás közel fele.
Ez persze akkor van így, ha a vakcinák ideálisan működnek, és a halálozást száz százalékban megelőzik. Egyelőre azonban úgy tűnik, nemcsak ezt, hanem a súlyos eseteket, azaz a kórházi kezelést is ki lehet velük védeni. Így szinte biztosra mondható, hogy egy vakcinázott személy nem fog belehalni a koronavírus-fertőzésbe.