Sok kutatás születik arra, hogy mi a legideálisabb oltási terv a koronavírus-járvány ellen: bár Magyarországon ilyen terv egyelőre nincs, vagy nem nyilvános, az biztos, hogy az eddig meghozott döntések jónak bizonyulnak. Legalább is ez derül ki az ELTE kutatásából.
Az ELTE kutatói megállapították, hogy a legidősebb egymillió magyar beoltásával már a halálozások 70%-a elkerülhető. 65 éves kortól oltva pedig körülbelül kétmillió ember beoltásával az oltás nélkül bekövetkező halálozás kb. 85%-a kiküszöbölhető. Ha azonban véletlenszerűen választjuk ki azt az egymillió embert, akit először beoltunk a vakcinával, a halálozási arány mindössze tíz százalékkal csökken a hetven százalék helyett.
A stratégia tehát – amit világszerte, így hazánkban is követnek – lehetővé teszi, hogy az oltási kampány a legsebezhetőbb csoportokra koncentrálva gyorsan és hatékonyan csökkentse a koronavírus-halálozás mértékét.
Magyarországon az idősotthonok és az egészségügyi szektorban dolgozók oltása már megtörtént. A következő lépés a legidősebb korosztály lakosságra vetítve. Az azonban, hogy ezután mi következik majd, még mindig rejtély, az országban ugyanis még mindig nincs nyilvános oltási terv.
Az eddig ismert tények szerint a részletesen vizsgált vakcinák a halálozás kockázatát gyakorlatilag teljesen kiküszöbölik. Ugyanakkor bármilyen oltás esetén vannak (alacsony arányban) olyanok, akiknek a legyengült immunrendszere nem képes hatékony védettséget kialakítani.
Ezért kiemelten fontos az oltási kampány elején célzottan oltani az idősek mellett az egészségügyi intézményekben és az idősotthonokban dolgozókat, akik a munkájuk révén gyakrabban kerülnek kapcsolatba legyengült egészségügyi állapotú emberekkel.
A járványt a népesség túlnyomó részének védettsége állíthatja meg teljesen, de a célzott oltási kampánnyal gyors ütemben csökkenthető a legsúlyosabb esetek száma.