Nem mindegy ugyanis, hogy a zsírsejtjeinkben milyen DNS található, valószínűleg ez az oka annak, hogy még egy igazán kigyúrt, alacsony testzsírszázalékkal megáldott férfin is több a felesleg, mint egy átlagos főemlősön.
A neves Duke Egyetem kutatói szerint nemcsak a helytelen életmód és a megváltozott életkörülmények, de a genetika is hozzájárult ahhoz, hogy mi lettünk a legkövérebb főemlős. Onnan lehet tudni, hogy nem kizárólag a mi munkánk eredménye, hogy kövérebbek vagyunk a legközelebbi rokonainknál, hogy egy nagyon alacsony testzsírszázalékkal rendelkező férfi (14-31%) is sokkal több felesleggel rendelkezik, mint egy átlagos főemlős (9%).
A Genome Biology and Evolution tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a titok a testzsírban található DNS-ben keresendő.
Kiderült, hogy a 780 DNS, ami a vizsgált csimpánzokban és rhesusmajmokban is megtalálható, az emberi szervezetben feltorlódott, ez a DNS pedig segít a zsírszövetek sejttípusait megváltoztatni. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
