Nem a sok chips és a lustaság tehet róla – illetve nem teljesen, mivel egy friss kutatás bebizonyította: a DNS-ünk a hibás.
Nem mindegy ugyanis, hogy a zsírsejtjeinkben milyen DNS található, valószínűleg ez az oka annak, hogy még egy igazán kigyúrt, alacsony testzsírszázalékkal megáldott férfin is több a felesleg, mint egy átlagos főemlősön.
A neves Duke Egyetem kutatói szerint nemcsak a helytelen életmód és a megváltozott életkörülmények, de a genetika is hozzájárult ahhoz, hogy mi lettünk a legkövérebb főemlős. Onnan lehet tudni, hogy nem kizárólag a mi munkánk eredménye, hogy kövérebbek vagyunk a legközelebbi rokonainknál, hogy egy nagyon alacsony testzsírszázalékkal rendelkező férfi (14-31%) is sokkal több felesleggel rendelkezik, mint egy átlagos főemlős (9%).
A Genome Biology and Evolution tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a titok a testzsírban található DNS-ben keresendő.
Kiderült, hogy a 780 DNS, ami a vizsgált csimpánzokban és rhesusmajmokban is megtalálható, az emberi szervezetben feltorlódott, ez a DNS pedig segít a zsírszövetek sejttípusait megváltoztatni.
Ez azért fontos, mert a szervezetünkben kétféle zsír létezik: barna zsír és fehér zsír. A barna zsír, ha a megfelelő körülmények adottak, éppen a kalória égetésével vesz részt a hőtermelésben, a fehér zsír viszont eltárolja a szükségesnél több kalóriát. Utóbbi az, ami meglátszik rajtunk, és amit feleslegnek hívunk.
Kapcsolódó cikkek
A kutatók szerint az egyik oka a kövérségünknek az, hogy a genom, vagyis a génrendszerünk azon régiói, amelyek segítenek a fehér zsírt barnává alakítani, az emberi szervezetben kötöttek, a többi főemlősében viszont nem. Tehát a szervezetünk sokkal kevesebb fehér zsírt alakít át kalóriaégető barnává természetes módon is.
Bár bizonyos mértékig fel lehet szabadítani ezt a kötöttséget, és be lehet indítani az átszerveződési folyamatot akkor, ha valaki kifejezetten hideg területen él (hiszen a barna zsírra szüksége van a szervezetnek a hőtermeléshez), mégsem lesz soha olyan hatékony a rendszer, mint a többi rokonunknál.
A kutatók szerint a változás oka az, hogy szükségünk volt a fejlődésünk során a felhalmozódott fehér zsírsejtekre, és nem csak azért, hogy a szerveinket megvédje, hanem azért is, mert kellett a plusz energia az egyre növekvő agyunk működéséhez.
Tehát gyakorlatilag – legalább is a kutatók úgy gondolják – azért vagyunk a főemlősökhöz képest kifejezetten kövérek, mert túl okosak vagyunk. Ha választani lehet, inkább a hurkákat kérjük, mint a kisebb agyat – valószínűleg erről mindenki így gondolkodik.
Képek forrása: olly18/Depositphotos.com, everett225/Depositphotos.com