Hova lett a nyár?
Nekem gyakran az utazások mutatják meg, mennyire szalad velünk az idő. Az év elején lefoglalt, végtelenül távolinak tűnő utak közül jó néhányon már túl vagyunk, és az ősszel esedékes kiruccanásokra lassan kezdhetek bepakolni. Közben azon kapom magam, hogy – bármennyire tartalmas volt – egyetlen szempillantás alatt eltelt ez a nyár is.
Egy ismerősöm mondta egyszer, hogy ha túl sűrűn jönnek egymás után az élmények, azok is összemosódhatnak. És valóban: amikor minden hónapban útra kelünk, a helyszínek és érzések néha nehezen válnak külön a fejemben, bármennyire is próbálok ott és akkor jelen lenni bennük.
Mégis, ha választanom kellene, inkább legyen tele az életem utazásokkal, mint hogy a monoton hétköznapokba ragadjak. Nem gondolom egyébként, hogy feltétlenül külföldre kell menni ahhoz, hogy új dolgokat tapasztaljunk, de be kell vallanom, azokat a pillanatokat szeretem a legjobban, amikor teljesen más kultúrában, más tájak között fedezhetem fel önmagamat is.
