Ma már senki nem teheti meg azt, hogy a közlekedésnél ne gondoljon a környezetvédelemre. 2016-ban az Európai Unió teljes széndioxid-kibocsátásának 27 százalékát adta a közlekedés, aminek túlnyomó része nem is a szállítmányozás, hanem a közúti közlekedés számlájára írható. Bár Magyarországon az egy főre eső kibocsátás viszonylag alacsony (4,3 tonna szén-dioxid fejenként, ez a szám Hollandiában például 9,9 tonna), azért, hogy ez így maradjon, sőt, javuljon is, az átlagembernek kell tennie.
Amikor elkezdtem nézegetni, milyen autót vegyek magamnak, rengeteg szempontot tartottam szem előtt: mivel elsősorban városi kocsit szeretnék, nem hátrány, ha kicsi, takarékos a fogyasztása, és ha nem baj, nézzen is ki valahogy. Először nem is gondolkodtam környezetkímélő autóban, hiszen az átlagembernek az van a fejében, hogy az elektromos autó egyrészt nagyon drága, másrészt egyelőre hosszabb távon megbízhatatlan, én pedig azért járok le vidékre a szüleimhez, nem szeretnék félúton lemerülni. Bár már ezek a tévhitek sem állják meg a helyüket (egyre hosszabb ideig bírja az elektromos autók akkumulátora is, illetve a teljesítményük is javul), azért abban biztos voltam, hogy elektromos kocsira nincs szükségem – és ekkor jöttek a képbe a hibridek.
window.googletag = window.googletag || {cmd: []};A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
