Az étkezések már évezredekkel korábban is összehozták az embereket és nem véletlen, hogy a legtöbb, különlegesebb alkalom megünneplése a közös vacsorák körül forog.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Mikor a család egységéről olvasok, vagy arról próbálok infókat gyűjteni, milyen szempontokra ügyeljünk különösen a gyermeknevelés során, akkor időről-időre felbukkan az étkezés. Nagyon érdekel az egészségügyi háttér is, amit szintén meg lehet közelíteni szociális, lelki szemszögből.
Elvégre sokat számít, milyen példát mutatunk, mit eszünk, hogyan, milyen lelki állapotban. Gyakran kiemelik a szakértők azt is, hogy a közös vacsora lehet az egyik összetartó ereje a családnak. Amikor ugyanis együtt vagyunk az asztalnál, akkor nem csak étkezünk: minőségi időt töltünk a másikkal és fontos dolgokról beszélgetünk.
Ez az elmúlt időszakban egyre inkább ritkaságszámba megy a családi vacsora
A legtöbb családnak annyira eltérő lett a beosztása, hogy sokan képtelenek megoldani azt, hogy legalább naponta egyszer közösen étkezzenek. Felborult a ritmus, más ütemben éhezünk meg, más a napirend. Ha pedig mégis sikerül közösen leülni az asztalhoz, akkor az gyakran feszültséggel teli. Szól a tévé, előkerülnek a mobilok, vagy kiéleződnek a korábbi konfliktusok.
A felmérések szerint is nagyon keveset étkezünk a családunkkal. A 2000 felnőtt bevonásával készült OnePoll közvélemény-kutatás alapján, az emberek legfeljebb hetente háromszor étkeznek a szeretteikkel.
Sokan tapasztalják, hogy lecsökkent ezeknek a különleges alkalmaknak a száma. Talán ezért van az, hogy többen újra vágynak a megnyugtató érzésre.
A felmérés alapján nem is csoda, hogy hiányérzetünk van. A mai felnőttek fiatalkorukban hetente négyszer ettek a családjukkal és további két vacsorát töltöttek el barátaikkal, ismerőseikkel. Tehát legalább a felére csökkent a közösségi étkezések száma gyermekkorunk óta.
A cikk folytatódik, lapozz!
3 óriási mítosz a reggeliről, ebédről és vacsoráról – te is bedőltél már nekik?
