Miközben a fertőzöttek száma egyre növekszik, a gazdagabb nemzetek által ígért oltások száma nem lesz elég ahhoz, hogy megállítsák a járványt Afrika szegényebb országaiban.
Elmaradó határidők
Andrea Taylor egészségpolitikai kutató és a központ igazgatóhelyettese szerint azonban az ígéretek ellenére nem valószínű, hogy a legszegényebb országok lakóihoz hamarabb jut el az oltóanyag. Márciusában csoportja azt jelezte előre, hogy a 2023-ban érjük el globálisan az átoltottságot; Taylor szerint ez a dátum még mindig áll.
Eközben a COVID-19 esetek száma mostanában egyre magasabb Afrikában. Miután több országban többedik járványhullám is megjelent, Indiában például a korábban beígért adományok jelentős részét átirányították belső felhasználásra, az afrikai vezetők pedig most tárgyalásokkal próbálják betölteni ezeknek az oltásoknak a hiányát.
Soumya Swaminathan, a WHO vezető tudósa szerint mire a beígért vakcinák megérkeznek, már késő lehet. „Az oltások egyenlőtlen eloszlása lehetővé tette a vírus tovább terjedését” – mondja. A be nem oltott populációk már veszélyeztetettek, különösen az új koronavírus-változatok, például a Delta (más néven B.1.617.2) miatt.
A WHO felszólította tagállamait, hogy vegyék ki részüket az óriási erőfeszítésből. A kérés arra irányul, hogy az emberek legalább 10%-a szeptemberig minden országban oltott legyen, valamint az év végére, a decemberi utazások idejére ez az arány legalább 30%-os legyen.
Ez azonban csak akkor fog megtörténni, ha az országok azonnal megosztják az adagokat a COVAX-szal (a COVID-19 vakcinákhoz való méltányos hozzáférést célzó világméretű kezdeményezés). Emellett a gyártóknak a COVAX-megrendeléseket kellene előtérbe helyezniük, mondja Swaminathan. Az időzítés rendkívül fontos – teszi hozzá Taylor. „A most megosztott dózisok sokkal hatásosabbak lesznek, mint hat hónap múlva.”