– Hogyan néz ki egy átlagos napod?
– Reggel két kapucsínó és egy kis bambulás… Utána indulhat csak a nap. Délelőttönként általában a könyveim és a könyvkiadóm, az Erawan ügyeit intézem, grafikushoz megyek, külföldi regények fordítási jogairól levelezem stb. Ebédelni olykor valamelyik kedvenc kávézómban szoktam, esetleg valamelyik barátnőmmel, vagy ha a páromnak van ideje napközben, akkor összefutunk egy gyors ebédre valahol. Délután írok, sportolok, este ismét írok. Persze nincs két egyforma nap, de nagyjából így néz ki a legátlagosabb hétköznapjaim egyike.
– Honnan jött az írás szeretete? Munkád során van olyan személy, akiből, akinek az alkotásaiból ihletet merítesz, akire példaképként tekintesz?
– Rengeteget olvastam mindig, gyerekkorom óta falom a könyveket, és valahogy magától értetődő volt ez az út számomra. Nagyon sok kedvenc regényíróm van, és mindegyiküktől tanultam is valamit. Például Fekete István regényei kezdő szerzőjelöltként sokat segítettek egy-egy történet megformálásában, a részletek kidolgozásában. Anna Gavalda regényei felszabadítottak a dialógusírásban, Nick Hornbytól és Jonathan Troppertől azt tanultam meg, hogy nyugodtan engedjem bele a humort a regényeimbe, Murakamit olvasva pedig az elképzelhetetlen is elképzelhetővé vált számomra, és ez szintén nagy szabadságot ad immár számomra a regényírásban.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
