A közösségi média az elmúlt években annyit lépett előre, hogy már az egyik elsődleges hírforrásunk lett – és ebben a kérdésben a fiatalabb generációk különösen érintettek.
Én ugyan távolról sem tartozom a Z-generációhoz, vagy azokhoz, akik utánuk következtek a sorban, de mégis tapasztalom, hogy a TikTok algoritmusa messze felülmúlja a többi közösségi platformét. Szinte hihetetlen érzékkel dobálja fel a számomra releváns videókat és elég, ha csak egyet nézek meg azok közül, amik nem általánosak az érdeklődési körömet tekintve, utána szinte bombáz a találatokkal. Ez azért kulcsfontosságú, mert a felmérések szerint a fiatalok leginkább TikTok-on lógnak és onnan informálódnak.
Mégsem tudom azt mondani, hogy a csatorna velejéig romlott, tényleg vannak nagyon jó tartalmak rajta és olyanok, amikből sokat lehet tanulni, inspirálódni, vagy akár csak jót nevetni. De a sokkoló videók is időről időre felbukkannak, és sajnos ezeket még felnőttként is nehezen kezeljük – nemhogy gyerekként.
Bárhol találkozhatnak a nem nekik való tartalommal
A gyerekek igen nagy eséllyel fognak látni valami nyugtalanítót és nem csak TikTokon, hanem akár egy egyszerű YouTube reklámban is. Ezek ráadásul duplán rosszak: egy videó és a képi világ azonnal beszippant, teljesen más kontextusban, abszolút élethűnek, valóságosnak és nagyon közelinek mutatja a világot. Emellett a látottakhoz nincs szükség kognitív értelmezésre, az információ beszivárog és felerősíti az érzelmi reakciókat. Azonnal megjelenik a kapcsolódás, az azonosulás érzése és ez befolyásolja a különféle hiedelmeinket.
Tudjuk mindannyian, hogy ez így van, de lényeges: mi, felnőttként, már tudjuk. Sokszor még így is hagyjuk magunkat behúzni a csőbe, a gyerekek viszont kellő védelmi eszköztár nélkül szembesülnek ezekkel a tényekkel.
Szükséges a szülői támogatás
A minimum korhatáros videók, a háborúról szóló tartalmak többségét nagyon nehezen viseljük mindannyian. A fiataloknak pedig egyértelműen szülői támogatásra van szükségük a látottak feldolgozásához.
A negatív spirált fokozza, hogy a tartalmak sokszor félrevezetőek és a mesterséges intelligencia terjedésével már manapság sem tudhatjuk biztosan, hogy amit látunk, az valóság, vagy egy gép munkája. Mindezek következtében fokozódik a félelemérzet, a bizonytalanság, a szorongás, pedig éppen ezek oldása lenne alapvető feladata a szülőknek.
Túlélési ösztönünk része, hogy reagáljunk a veszélyes helyzetekre, de a gyerekeknek fogalmuk sincs, hol húzódik a határ a valós fenyegetettség és az ártalmatlan fantázia között. De a kíváncsiságuk nagy és a tiltott gyümölcs még édesebb.
Vajon van eszköz a kezünkben, hogy felülkerekedjünk ezen a helyzeten?
Dr. Pamela Rutledge, a Media Psychology Research Center igazgatója a Psychology Today-nek elmondta, hogy egy hétlépéses stratégiával sokat tehetünk a gyerekek megóvása érdekében:
- Nyílt, nyugodt, ítélkezéstől mentes beszélgetéseket folytassunk velük, mégpedig egészen kiskoruktól kezdve. Ideális esetben ugyanis ezek a tartalmak nem egyik napról a másikra szivárognak be az életünkbe, hanem folyamatosan, ezért lényeges az életkornak megfelelő tájékoztatás, mely állandó.
- Összpontosíts a megoldásra: ha a gyermeked kíváncsi a háborús helyzetekre, akkor beszélj neki arról, hogyan tud számára megfelelő formában tájékozódni. Hívd fel a figyelmét a forrás minőségének fontosságára és készítsd fel arra is, hogy nem csak száraz tényeket fog látni, ha ebben a témában kutakodik.
- Kérd meg rá, hogy mutasson példát arra vonatkozóan, ami frusztrálja, amit látott, de nem ért. Nagyon-nagyon lényeges, hogy nyugodtan beszéljetek a látottakról, hallottakról! Ha másként nem megy, akkor tudasd vele, hogy nagyon sokan éreznek hozzá hasonlóan. „Sokszor ezek a képek, videók mélyen bevésődnek és ragaszkodnak, mintha kitörölhetetlenek lennének. Te is tapasztaltál már ilyet?”
- Engedd, hogy kérdéseket tegyen fel és akár együtt keressétek a választ arra, milyen összetett dolog egy háborúnak a kirobbanása.
- Magyarázd el, hogy működik a közösségi média! Mondd el, miként befolyásolja az algoritmus, mit lát a hírfolyamban és mire ne kattintson, ha ezekkel nem szeretne szembesülni.
- Javasolj olyan megoldásokat, amik segítenek szűrni: ezek lehetnek eleve szülőknek készült applikációk, korlátozások, de az automatikus lejátszás kikapcsolása is megoldás néhány felületen.
- Tervezz tudatosan olyan programokat, amik mentesek a mobilhasználattól. Legyetek együtt, kapcsolódjatok, lehetőleg a szabadban, hogy folyamatosan biztosítani tudd a szülő-gyermek közti összhangot, bizalmat.