Miért zsarolnak érzelmileg a gyerekek? Pszichológust kérdeztünk

Miért zsarolnak érzelmileg a gyerekek? Pszichológust kérdeztünk

Címlap / Életmód / Család / Miért zsarolnak érzelmileg a gyerekek? Pszichológust kérdeztünk

Lipták Zita, gyermekpszichológustól megtudtuk, hogy az érzelmi zsarolás nyíltan kifejezi, hogy az illető valamit el akar érni és a célszemély gyakran bűntudatot érez – például akkor vagy jó anya, ha megveszed nekem ezt vagy azt –, míg a manipuláció során az illető burkoltan, nem nyíltan megfogalmazva, de tudatosan átgondolva irányítja úgy az eseményeket, hogy elérje célját. 

– Az érzelmi zsarolás gyökere már egészen kicsi korban megjelenik, például amikor a gyerkőc, ha valami nem úgy alakul, ahogy ő szeretné, a szülőhöz vágja azt a mondatot, hogy nem szereti őt. De ez még nem nevezhető valódi érzelmi zsarolásnak, ilyenkor a gyerekek még ösztönösen, érzelmek által vezérelve jelentenek ki dolgokat, nem céljuk a bűntudatkeltés, csupán úgy érzik, haragjukat úgy tudják kifejezni, ha olyasmit mondanak, ami fájhat a szülőnek.

Ebből érzelmi zsarolás akkor lesz a későbbiekben, ha a szülő ezeket a kijelentéseket magára veszi és belemegy a játszmába (Igen? hát én sem szeretlek téged!”), vagy a hisztiző gyereknek rendre megveszi/megadja, amit követel, csak hogy nyugalom legyen. Ily módon pedig a gyerek óhatatlanul rátanul, hogy ha olyasmit tesz vagy mond, ami a szülőnek fájó vagy kellemetlen, azzal eléri célját – magyarázta a szakértő.

Figyeljünk a kérésekre!

Az érzelmi zsaroláshoz képest a manipuláció tudatosabb működés, ehhez szükséges átgondolni, hogy mit akarok elérni, és ha így vagy úgy irányítom a dolgokat, a célszemély úgy fog viselkedni, érezni, cselekedni, ahogy akarom, anélkül, hogy nyílt konfliktusba kerülnénk. A gyermekpszichológus szerint ehhez már szükséges egy bizonyos érzelmi-kognitív érettség, ami 7-8 éves kor előtt nem alakul ki.

– Elsősorban azok a gyermekek válnak manipulatívvá, akik úgy érzik, nincs más eszközük arra, hogy figyelmet kapjanak, hogy valós igényeikre, vágyaikra reagáljanak, érzelmeiket figyelembe vegyék. Tehát elsősorban arra érdemes odafigyelni, hogy ha a gyerek valamilyen kéréssel, problémával fordul hozzánk, kezdetektől figyelmesen meghallgatjuk-e és ha nem is tudjuk teljesíteni a kérést vagy megoldani a problémát, de megértésünket, elfogadásunkat fejezzük ki felé, illetve alapvetően nyitottan, érdeklődve viszonyulunk a gyerekhez és ésszerű kereteken belül kielégítjük szükségleteit, vágyait – fogalmazott Lipták Zita.

Szülőként fontos, hogy észre vegyük, hogy nem érdemes gyermekünknek engednünk akkor, ha bűntudatot kelt bennünk és azért tennénk meg neki valamit, hogy saját negatív érzésünket csökkentsük.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy olyasmiben engedünk, amiben egyébként nagyon nem szeretnénk, de ezáltal csökken a bennünk lévő rossz érzés, akkor gyanús, hogy engedtünk az érzelmi zsarolásnak.

– A nyílt és őszinte kommunikáció, valamint indulataink kontrollálása kiutat jelent ebből a körből. Például ha a gyerek este 10 órakor palacsintát követel és a fejünkhöz vágja, hogy borzalmas szülők vagyunk, amiért nem teljesítjük kérését, akkor reagálhatunk erre úgy, hogy rácsapjuk az ajtót egy olyan felkiáltással, hogy „ezt mégis hogy képzeled, milyen hálátlan gyerek vagy te?!”.

De akár elmagyarázhatjuk, hogy ez most miért nem fog menni, de másnap szívesen, és igaza van, a palacsinta nekünk is jól esne, milyen régen is sütöttünk már, milyen ízűt szeretne majd, miben tudna majd ő segíteni és hasonlók. Így egészen más lesz az egész beszélgetés hangulata és kimenetele. Hangsúlyozom, hogy nem biztos, hogy a második verzió elvágólagosan szünteti meg a hisztit, de nagyon más érzések maradnak meg mind a gyerekben, mind a szülőben – hívta fel rá a figyelmet a gyermekpszichológus.

Dobrila Vignjevic/istockphoto.com

Szülői minta

A szakértő hozzátette, hogy szülőként egész egyszerűen azért nem érdemes engedni annak, ha a gyermekünk érzelmileg próbál befolyásolni minket, mert ő is azt fogja megtanulni, hogy az érzelmi zsarolás egy bevett módszer céljaink eléréséhez. Ezeket a viselkedés- és reakció mintákat pedig a gyerekek szivacsként szívják magukba és raktározzák el, majd alkalmazzák azokban a helyzetekben, mikor szükségét érzik.

VIDEO 6 dolog amit soha ne érints meg más házában

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»