Meleg vacsorák
A vegán fogások egyébként is híresek arról, hogy villámgyorsan elkészülnek, de nem szerettem sosem túlbonyolítani a főzést. Ebédre rendszerint szendvicset pakoltam magunknak, és csak vacsorára ettünk meleg fogást. Friss pékárut külföldön sem nehéz vásárolni vegán változatban (ott a vizes zsemle és a kovászos kenyér), de a biztonság kedvéért vittem magammal pászkát, abonettet. Ugyan ezekből szendvicset nem tudtam csinálni, zöldségeket és krémeket (vegán májkrémet, hummuszt, avokádókrémet) viszont tudtam hozzájuk pakolni és tűzoltásnak tökéletesek voltak, mikor megéheztem.
Ami a meleg vacsorákat illette, itt is igyekeztem a természetességre és a gyorsaságra törekedni. Emiatt egyik nap teljesen hétköznapi, főtt kukorica volt vacsorára, egy másik napon pedig helyi zöldségeket sütöttem frissen szedett rozmaring társaságában. Tudtam, hogy grillezni is fogunk, ezért erre az alkalomra külön készültem: előre csomagolt és pácolt szejtánt, valamint ugyancsak búzahús alapú „hamburgerhúst” vittem magammal. Előbbiből még maradt is, így egyik este fűszerekkel összepirítottam a szejtánt és rizst főztem hozzá, villámgyors lecsót készítettem mellé. Így már meg is volt az isteni lecsós szelet.
A hüvelyesek közül vöröslencsét vittem magammal, ez a héj nélküli finomság ugyanis áztatás nélkül is gyorsan megfő. Az egyik feléből frissen csináltam egy kurkumás vöröslencse krémlevest, amit ropogós pirítóssal ettünk, a másik felét pedig egy hagymás, bazsalikomos, paradicsomos szósszal tálaltam. Tésztát főztem hozzá, összeforgattam vele, majd kicsi sörélesztőpehellyel megszórva már kész is volt a vegán spagettink. Olvass még a témában
Kétszer étteremben is vacsoráztunk, és bár nem volt kifejezetten vegán alternatíva, még így is találtam opciót az étlapon. Egyik este falafelt ettem salátával és sült krumplival, a másik este pedig egy klasszikus margaritha pizzát. A pizzára nem kértem sajtot, így az már meg is felelt a növényi étrend alapjainak (ráadásul jóval kalóriaszegényebb is lett).
