A különböző ételallergiák egyre több embert érintenek, jelentősen befolyásolva azéletminőségüket, és bizonyos esetekben akár végzetes veszélynek kitéve őket. De mik azok a javaslatok, amelyek segíthetnek csökkenteni az ételallergia kialakulásának kockázatát?
Az orvosi tanácsok ezzel kapcsolatban nagyon sokat változtak az elmúlt években. A szigorú elkerülés gyakorlása helyett az orvosok arra biztatják az allergiás kockázatnak kitett gyermekek szüleit, hogy amint elkezdenek szilárd ételeket fogyasztani, mutassák be nekik a földimogyorót, a tojást, a tejet és más lehetséges allergén anyagokat. De segíthetnek-e ezek a tudományos eredmények megmenteni a jövő nemzedékeit a stressztől és az ételallergiák veszélyétől – és kevésbé súlyossá tehetik-e a már kialakult allergiákat?
Egyre többen érintettek
Az ételallergia egyre több gyermeket érint, főleg a fejlett országokban. Az allergia a leggyakoribb krónikus betegség a gyermekek körében az Egyesült Királyságban, a gyermekek 40%-át érinti – ez a legmagasabb arány a világon.
Az Egyesült Államokban végzett tanulmányok szerint a gyermekek és serdülők 3,9–8%-át érinti az ételallergia. Ausztráliában a kutatók 2848 egyévesen végeztek vizsgálatot az élelmiszer-kihívások eredményei alapján – ez a módszer különösen pontos adatokat eredményez. Azt találták, hogy több mint 10%-uknak volt igazolt ételallergiája az egyik gyakori allergén élelmiszerre, például a nyers tojásra és a földimogyoróra.
Azt az elképzelést, hogy az allergia egyre gyakoribb, számos különböző forrás támasztja alá, a felmérésektől a kórházi felvételekig. 1997 és 2011 között az Egyesült Államokban 50%-kal nőtt az ételallergiák előfordulása a gyermekek körében. 2013 és 2019 között Angliában 72%-kal nőtt az anafilaxiás sokk által okozott kórházi felvételek száma.
De mitől lesznek allergiásak a gyerekek?
„A gyerekek nem születnek allergiásnak” – mondja George Du Toit, a londoni King’s College gyermekallergiás professzora. A genetika azonban megnövelheti annak valószínűségét, hogy egy csecsemőnél valamikor allergia alakul ki. Ha mindkét szülő allergiás, akkor a gyermekeknél 60-80%-os a kockázata annak, hogy az nála is kialakul, szemben az 5-15%-kos eséllyel, ami azokra a gyerekekre jellemző, akiknek a szülei nem allergiások.
Azonban, míg egyes babáknál nagyobb a kockázata annak, hogy később allergia alakul ki ezeknek az öröklött tulajdonságoknak köszönhetően, az allergia nem alakul ki náluk az anyaméhben.
„A terhesség alatt semmi olyan jelenséget nem tapasztaltunk, amely ételallergiát válthatna ki”
– mondja Kari Nadeau, a gyermekgyógyászat professzora és a Stanford Egyetem Sean N. Parker Allergia- és Asztmakutató Központjának igazgatója.
„Fontos, hogy ezt az anyák felismerjék” – mondja. Sok anya kérdezte tőle: „Mit csináltam rosszul?” amikor allergiásak lettek a gyermekeik, azt gondolva, hogy ez összefüggésbe hozható a terhesség alatti étrendjükkel. De erre nincs bizonyíték, nyugtatja meg az aggódó édesanyákat Nadeau.
A bőr kiemelt szerepe az ételallergia kialakulásában
Életük első heteiben és hónapjaiban viszont a csecsemők ki vannak téve a környezetükben található allergéneknek, és elkezdenek antitesteket fejleszteni. Ez az expozíció a bőrön keresztül történik, nem a bélrendszeren keresztül, mondja Nadeau.
„Amint egy ‘idegen anyag’ megérinti a bőrünket, még mikroszkopikus szinten is, ezek az allergiás utak elkezdenek beépülni a rendszerbe. Elkezdjük aktiválni a B- és T-sejteket, amelyek életre szóló memóriareakciókat állítanak elő” – magyarázza. A B-sejtek és a T-sejtek nagyon fontos szerepet játszanak immunválaszunkban. Lehetővé teszik számunkra, hogy reagáljunk egy észlelt fenyegetésre, és emlékezzünk erre a reakcióra, így az gyorsabb és erősebb lesz a következő alkalommal.
Ez azt jelenti, hogy a gyerekek például a szüleik kezén lévő apró földimogyoró-részecskékkel is érintkezhetnek. Így a növény jóval azelőtt immunválaszt válthat ki, hogy a gyerek valaha is mogyorófehérjét evett volna. Vagyis amikor először eszik az ételt a gyermekek, már allergiásak lehetnek rá.
„Ha az élelmiszer először a bőrrel érintkezve kerül a szervezetbe, nem pedig a szájon és a gyomor-bél traktuson keresztül, az növelheti az adott élelmiszerrel szembeni túlérzékenység és az allergia kialakulásának valószínűségét”
– mondja Jennifer Bufford, az Egyesült Államokbeli Food Allergy Research and Education (FARE) alelnöke.
A bőrápolás javíthat a helyzeten
A bőr kiszáradását, töredezettségét és viszketését okozó ekcémás gyermekek különösen érzékenyek az ételallergia kialakulására. Ez azért van, mert a bőrükben mikroszkopikus lyukak vannak, amelyek lehetővé teszik a részecskék bejutását a szervezetbe, mondja Nadeau.
„A korai megjelenésű, súlyos ekcéma már nagy odafigyelést igényel, hiszen az expozíció valódi gyökere. Különösen, ha például az arcon, a nyakon, a karokon és a lábakon oszlik el.”
– mondja Du Toit.
Vagyis az allergia kialakulásának megelőzésében nagyon fontos a megfelelő bőrápolás már újszülött korban, és az, hogy a potenciális allergéneket minél előbb bevezessék a baba étrendjébe, hogy azokkal szájon, és ne pedig bőrőn át találkozzanak.
Fontos: ha gyermekednek vagy neked ételallergiád van, vagy erre gyanakszol, akkor mindenképpen szakorvossal konzultálva alakítsd az étrendet. Ő segíthet ugyanis eldönteni, hogy érdemes-e, és ha igen, hogyan, milyen mértékben próbálkozni az allergének bevezetésével.