Az USA Betegségmegelőzési Központja készített egy országos táplálkozás és egészségügyi felmérést. Ebben a kutatásban öt éven keresztül követték figyelemmel a résztvevők étkezési szokásait, és elsősorban arra koncentráltak, mennyire befolyásolják a feldolgozott, ultrafeldolgozott élelmiszerek az egészségi állapotunkat, azon belül is a szív-és érrendszeri egészségünket.
A feldolgozott élelmiszerek rosszabbak, mint hittük volna
A tanulmányban 2011 és 2016 között követték figyelemmel több, mint 13 000 felnőtt étkezési szokásait. A kutatásban résztvevőknek már az induláskor ki kellett tölteniük egy olyan tesztet is, amelyben az orvosok közelebb kerülhettek a szív- és érrendszeri egészségükhöz – így tudtak következtetéseket levonni a táplálkozás, valamint az elsősorban a keringési rendszeri érintő betegségeket illetően.
Ahogy az várható volt, kiderült, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az egészség között ellentétes arányú kapcsolat van, és úgy tűnik, hogy ezt a tudósok számszerűsíteni is tudták.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalória 5%-os növelésével megegyező arányban csökkent a szív- és érrendszer általános egészsége.
Tehát minél több ilyen élelmiszert eszel, annál nagyobb eséllyel lesz valamilyen keringési rendszert érintő betegséged.
Amerikában jellemző módon nagyon sokan fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, de Európában és Magyarországon sem elhanyagolható a helyzet. Most kiderült, hogy azok, akik étrendjük közel 70%-át fedezik ezekből a termékekből, felével rosszabb kardiovaszkuláris egészséggel számolhatnak, mint azok, akik „csak” 40%-ot fogyasztanak ezekből az élelmiszerekből.
De mik is azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Az ételeket azok alapján csoportosítják, hogy milyen ipari folyamatokon esnek át, tehát hány lépcsős a feldolgozásuk. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek teljesen, vagy nagyrészt olyan alapanyagokból állnak, amiket máshonnan vontak ki.
Ilyen kivont anyagok pl. a hozzáadott zsírok és cukrok, a módosított keményítők, de a különféle adalékok, színezékek, emulgálószerek és aromák, ízesítők is ebbe a csoportba tartoznak.
Gyakorlatilag tehát az összes csomagolt rágcsálnivaló, édesség, sütemény, üdítőital ide sorolható, de a felvágottak, az ízesített joghurtok és sajtok, poralapú, vagy éppen mélyhűtött, félkész termékek is ebbe a csoportba sorolhatóak.
Ez a legnagyobb gond az ultrafeldolgozott ételekkel
Amellett, hogy nagyon komoly szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak, az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyik legjelentősebb veszélye az, hogy semmilyen formában nem tekinthetőek teljes értékűnek. Úgy épülnek fel, hogy egy-egy alapanyagot kivonnak a teljes értékű élelmiszerekből, majd azokat összekeverik jó néhány adalékanyaggal, hogy fogyasztható állagú és ízvilágú, mesterséges fogást alkossanak.
Az ultrafeldolgozott élelmiszereknek magas a só- és cukortartalmuk, rengeteg bennük a telített zsír és számos olyan adalékanyagot tartalmaznak, amiket a szervezetünk nem tud felismerni, hasznosítani pedig főleg képtelen. Ezek a termékek mind-mind betegségnövelő alapanyagokból állnak, és legnagyobb veszélyük az, hogy az emberek többsége a teljes értékű fogásokat helyettesíti velük.
Sokkal könnyebb kitölteni a tányérba egy adag gabonapelyhet, mint főzni egy házilag ízesített zabkását, és egyszerűbb befutni egy gyorsétterembe, mint otthon összedobni a vacsorát.
A többség sajnos inkább csokoládéval, mint gyümölccsel csökkenti az éhség utáni vágyát és a sós rágcsa sem feltétlenül natúr, olajos mag szokott lenni. Szinte észrevétlenül eltolódhat a mérleg a rossz irányba és észre sem vesszük, máris 50-70%-ban ultrafeldolgozott élelmiszerekre épül az étrendünk.
Mivel azonban számos kézzel fogható bizonyítéka van ennek a rossz szokásnak és immáron egy újabb, nagyszabású kutatás erősítette meg, hogy a feldolgozott ételek milyen nagyon károsak, az előttünk álló évben érdemes neked is fokozottan figyelned arra, hogy minél kevesebbet fogyassz ezekből a termékekből.