Veled is előfordult már, hogy elkészítetted minden idők legfinomabb ebédjét, és szinte biztos voltál benne, hogy a gyerek is imádni fogja, ám amikor elétetted a tányért, meglepetten konstatáltad, hogy ezt bizony nem fogja megenni? Ismét.
Talán az egyik legbosszantóbb dolog egy szülő számára, amikor a gyereke nem eszik. Sütünk-főzünk, próbálunk kis csemeténk kedvében járni, készítjük a klasszikus kedvenceket, bújjuk az internetet a legnépszerűbb és legfinomabb receptekért, étel-díszítő kreatív tudásunkat pedig még egy középkori művész is megirigyelné. De szemünk fénye minden igyekezetünk ellenére elutasítja a finomabbnál finomabb falatokat, mi pedig tanácstalanul állunk a dolgok előtt. Ilyenkor nagyrészt átlagos finnyásságról van szó, ám vannak olyan esetek, amikor az oly sokszor hallott „fúj, ezt nem eszem meg” és a „nem szeretném megkóstolni” hátterében egy komolyabb probléma áll: a neofóbia.
Minden gyereknek van finnyás korszaka
Persze azt nem jelenthetjük ki sziklaszilárdan, hogy a finnyásság valamilyen betegségre lenne fogható. El kell könyveljük ugyanis, hogy igenis vannak olyan időszakai a gyerekeknek, amikor egyszerűen csak válogatósak, és a két hete még istenített paradicsomos makarónit pusztán életkori sajátosság miatt nem hajlandóak megenni.
A finnyás korszak hátterében az általános magatartáson túl állhatnak idegrendszeri gondok, egészségügyi tényezők pl. fogzás, torokfájás, reflux, de az is előfordulhat, hogy szenzoros problémák miatt nem eszik a gyerek. Ezek megállapítása minden esetben szakember feladata.
Az étel-neofóbia egy különleges étkezési zavar
Hogyha a gyerek csak az új ízekkel és ételekkel kapcsolatban vonakodik, könnyen előfordulhat, hogy neofóbia állhat a dolgok mögött. Ez egy olyan étkezési zavar, amikor a már megszokott ízeket megeszi a kicsi, de nem hajlandó semmilyen új ételt megkóstolni valamilyen belső vonakodás miatt. A neofóbia másfél-kétéves korban jelentkezik, kialakulásának eredetét azonban a tudomány mai állása szerint nem lehet száz százalékosan megállapítani. Több okból is eredeztethető ugyanis.
Genetika, temperamentum és rossz élmény is állhat a háttérben
Kutatások szerint a gyermekkori étel-neofóbia kialakulhat örökletes úton, tehát az a kisgyerek, akinek a családjában volt már hasonló precedens, nagyobb valószínűséggel utasítja el az új ételeket. Közre játszhat az is, hogyha a gyerek korábban valamilyen romlott ételt fogyasztott.
A múltbéli negatív esemény, a rossz íz és kellemetlen emlékek ugyanis kihatással lehetnek a jelen ételfogyasztására is, így nehezebben barátkozhat meg új ételekkel.
Ha gyermekünk valamit nem szeretne ismét megkóstolni, mert korábban rossz emlék fűzte hozzá, próbáljunk meg pozitív töltést adni a dolgoknak. Kellemes, nyugodt környezetben kínáljuk újra az adott ízeket. Neofóbia alakulhat akkor is ki, hogyha korábban egy szedett gyógyszernek kellemetlen hatásai voltak a gyerekre.
Végül fontos megemlítsük azt is, hogy egy gyerek válogatós vagy éppen finnyás mivoltát nagyban meghatározza az is, milyen a temperamentuma. Számos kutatás foglalkozott már a kicsik személyisége és a válogatás közötti párhuzammal, melyek mind ugyanarra a következtetésre jutottak; a temperamentum nagyon is befolyásolja az ételfogyasztási szokásokat. Tehát, ha valaki csendesebb, visszahúzódóbb habitusú, esetleg rosszabbul reagál új helyzetekre és dolgokra, nagyobb valószínűséggel utasít el egyből bizonyos ételeket.
Egy szó, mint száz, legyünk résen, ha csemeténk mindent élből elutasít. Amennyiben csak az új ízekkel kapcsolatban viselkedik így, vegyük számításba a neofóbia lehetőségét is. Próbáljuk az ételeket újra és újra kínálni neki, süssünk és főzzünk sokat közösen vele, és törekedjünk a minél egészségesebb falatokat felkínálására.
Nyitókép: FreshSplash/istockphoto.com