Persze vannak olyan napok, amikor nem tudok másnapra készülni főzéssel, de mindig törekszem arra, hogy egyensúlyban maradjak. Voltak olyan időszakok, amikor jelzett a szervezetem, hogy nagyon elengedtem a gyeplőt, de ezt észre lehet venni. Én úgy gondolom, hogy a hangsúly az egyensúlyon van, és ahogy olvasom az IR tematikájú fórumokon a kommenteket, talán ezzel van a legnagyobb probléma. A dietetikusom megmondta előre, hogy életem végéig nem zárhatok ki mindent és ne végletekben gondolkodjak. Az ember szervezete úgyis jelez, hálás rendszer, csak oda kell figyelni rá
Mit tanácsolnál azoknak a nőknek, akik hasonló cipőben járnak?
Általánosságban minden nőnek tanácsolnám, hogy ha érzik, hogy valami probléma van és változás lépett fel a testükben, járjanak utána a dolognak minél előbb. A „fejemet a homokba dugom” hozzáállást később ugyanis nagyon megbánhatjuk.
Általában az IR kéz a kézben jár egyéb más megbetegedésekkel, mint például a PCOS vagy a pajzsmirigy túlműködése. Ezért még jobban oda kellene figyelni rá, csak sajnos sokan a létezéséről se hallottak. Nem vagyok orvos, csak a saját tapasztalataimat tudom elmesélni, de én úgy látom, hogy sokszor az orvos sem tudja, miről van szó, félrediagnosztizál és egyebek. Pedig az időben elcsípett IR kezelhető. Én hálát adok érte, hogy időben sikerült kideríteni, mi a problémám, és gyógyszeres kezelések nélkül tudok élni vele. Olvass még a témában
Túléli a barátság, ha az egyik szingli marad a másik viszont családos lesz? Példák és ellenpéldák
„Véletlenül ráült az ajtó kilincsre” – Orvosok, mi a legsokkolóbb „baleset” történetetek?
6 okot is mondjunk, amiért több mákot kell enned
Anti-burnout gondolatok nyárra – Mert a kiégés most is fenyeget
