A Z-generáció tagjai kb. 1995-2009 között születtek és sokszor éri őket az a támadás, hogy nem akarnak és nem is szeretnek dolgozni. Ehhez képes a baby boomerek, vagyis az 1946-1964 között születettek szeretnek és tudnak – hiába javában nyugdíjas korúak manaodág. Persze, mikor generációkról beszélünk, sosem mondhatunk aranyérvényű, mindenkire igaz állításokat, természetesen mindenütt vannak kivételek. Mégis, gondolkozás nélkül tudok mondani 5-6 olyan nyugdíjas korú, közeli ismerőst, családtagot, akinek esze ágában sincs nyugdíjba menni – és nem azért, mert anyagilag ne tehetné ezt meg. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a generáció nem siet nyugdíjba vonulni, aminek természetesen vannak előnyei, de hátrányai is, sokszor a fiatalabb generációk számára. Ők a baby boomerek gyermekei, unokái, akik átvennék felmenőik helyét a munkaerőpiacon, ám erre nincs lehetőségük – hiszen nem szabadul fel az a bizonyos szék.
A Fortune friss cikke részletesen bemutatja, hogyan tekintenek a boomerek a munkavégzésre, és miért nem tervezik a visszavonulást, miközben egyre inkább kérdésessé válik életükben, hogy elegendő-e az a nyugdíj, amiből meg kellene élniük.
Egyszerűen szeretnek dolgozni
A 73 éves George Cavdeon a Fortune-nak adott interjújában elmondta, hogy amikor 50 körül járt, megpróbált nyugdíjba vonulni, de hamar rájött, hogy ez nem neki való. Unatkozott, a ház körüli teendők nem tették boldoggá és bár szabadidejében eljárt golfozni, végül ez sem nyújtott kellő mértékű változatosságot számára. Ezért úgy döntött, hogy egy kis cégnél kezdi meg második karrierjét, ahol marketinggel fog foglalkozni. Azóta eltelt 18 év és George még mindig ugyanott dolgozik. Olvass még a témában
„Mégis mennyit lehet feküdni a parton? Számomra ijesztő dolog a nyugdíj. Személyes lelki egészségem és jólétem érdekében szeretnék aktív maradni és dolgozni” – tette hozzá George.
Nem ő az egyetlen boomer, aki 65 éves kora után is dolgozik. A Pew Research Center szerint a 65 éves és idősebb amerikaiak csaknem 20%-a jár ma is munkába, ami majdnem kétszerese a 35 évvel ezelőtti átlagnak.
Az idősebbek egyre inkább a munka társadalmi és mentális előnyei miatt maradnak aktív dolgozók. A baby boomer generáció tagjai sokkal nagyobb arányban rendelkeznek főiskolai végzettséggel, ezért jellemzően kevésbé megterhelő fizikai munkát végeztek, végeznek a mai napig. Lényegében ez az oka annak, hogy a nyugdíjas korukban is képesek olyan munkát letenni az asztalra, ami miatt szívesen alkalmazzák őket a cégek.
A trend ráadásul azt mutatja, hogy a munka sokak számára nemcsak megélhetést biztosít, hanem társadalmi kapcsolatokat és intellektuális stimulációt is nyújt. Ha kicsit beszédbe elegyedsz a hasonló életvitelt folytató ismerőseiddel, ezt meg fogják erősíteni neked, de sokszor kérdésre sincs szükség. Sok olyan nyugdíjas korú nagymamát és nagypapát ismerek, aki elképzelhetetlennek tartja a „klasszikus nyugdíjas életet”. Tőlem ez az időszak még nagyon távol van (sőt, talán egyre távolabb…), de én sem tudom elképzelni, hogy hosszú távon feladjam szeretett munkámat.
