Korábban fel sem merült bennem, hogy az étrendem bármilyen hatással lehet a klímára. Egyszerűen nem vizsgáltam kontextusában a dolgokat.
Mit tehetünk?
Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a legfontosabb teendőnk, ha csökkenteni szeretnénk az ökológiai lábnyomunkat az, hogy megreformáljuk az étkezésünket. Javasolják, hogy térjünk át növényi étrendre, különösen szem előtt tartva, hogy a szarvasmarhák, juhok és a további állatállományok gyakorolják a legnagyobb káros hatást a környezetünkre.
A húsfogyasztás növekvő tendenciájának megfordítása alapvető a jövőnk szempontjából. Ezzel megvédhetjük a vadon élő állatokat, helyreállíthatjuk a helyi ökoszisztémákat, termőföldet szabadíthatunk fel. Közben a globális éhezést csökkentjük, és többek között kisebb esélyt adunk egy újabb, világméretű pandémia útnak indulásának.
Jane Goodall, a neves természetvédő, vagy éppen a mindenki által ismert természetfilmes, David Attenborough is úgy vélekedik, hogy a ma ismert állatipar súlyosan károsította a környezetünket. Az embertelenül zsúfolt körülmények új pandémiás megbetegedések kockázatát jelentik. Tekintve, hogy a mostani koronavírus járvány is egy húspiacról indult, talán ideje megfontolnunk az intelmeiket.
A rendszer egyszerűen fenntarthatatlan
A jelenleg működő élelmiszer-rendszer a klímaválságot napról napra előrelendíti, ugyanis az üvegházhatású gázok 30%-ért (!) felelős, és ennek több mint a fele az állatipar számlájára írható. Ha változtatnánk az élelmiszertermelés metódusán, akkor azzal nem kevesebb, mint 3 milliárd ember egészségügyi állapotán javíthatnánk.
Ide értve mind az éhezőket, mind azokat, akik a rossz étkezési szokások miatt (elsősorban a túlságosan is zsíros és feldolgozott húsos étrend miatt) elhíztak, és betegségektől szenvednek. Ez a probléma világszinten és évente több milliárd dollárt emészt fel, és ezt a pénzt azért sokkal jobb helyekre is tehetnénk.
A mostani tanulmányt készítő szakértők szerint jelentős probléma, hogy számos ország vezetője azt sulykolja az emberekbe, hogy „joguk van az olcsó élelmiszerekhez”. Nem azt támogatják, hogy inkább a helyi, szezonális termékeket részesítsék előnyben a vásárlók. Eközben a többség a biológiai sokféleséget értékeli és szereti, fontosnak tartja az állat- és környezetvédelmet. Ugyanakkor olyan apró változtatásokra sem hajlandóak, mint bizonyos élelmiszertípusok elhagyása, vagy legalábbis háttérbe szorítása.