Élményalapú, interaktív kiállítással bűvöl el a Millenáris – ismerd meg az Álmok álmodóit

Élményalapú, interaktív kiállítással bűvöl el a Millenáris – ismerd meg az Álmok álmodóit

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Élményalapú, interaktív kiállítással bűvöl el a Millenáris – ismerd meg az Álmok álmodóit

A Millenáris egy olyan kiállítással várja a kicsiket és nagyokat, amelyen a régi találmányok mellett a mai, modern kori magyarokhoz fűződő technikai vívmányokat és felfedezéseket is megismerhetik. A különlegesség, hogy mindezt élményalapúan, egy hatalmas interaktív kiállítás keretében lehet megtenni. Az Álmok Álmodói 20 egyik tárlatvezetője, Rácz Zsuzsanna többek közt azt is elárulta, hogy nem kevesebb, mint 600 magyar tudós és találmány kapott helyet az izgalmas kiállításon.

Mit jelent pontosan az, hogy egy élményalapú, interaktív kiállításról van szó?

Valahol a klasszikus tárlat és a játszóház közötti skálán helyezkedik el. A cél a kettő ötvözése volt anélkül, hogy a skála valamely végpontja túl közel kerülne. A fiatalok számára rendelkezésre áll számos olyan eszköz, amelyet ki tudnak próbálni. Például egy pedál lenyomásával meghallgathatják, hogy milyen hangja van a turbómotornak, vagy hogy milyen eszközzel dolgoznak az orvosok egy laparoszkópos műtét során. Természetesen a tudósokról és találmányaikról is lehet tájékozódni. A falakra akasztott ismertetőket viszont sok helyen interaktív táblák vagy videós anyagok helyettesítik.

Mennyiben másabb ez a kiállítás, mint a 20 éve nyílt első ilyen témájú?

Számos különbség van, többek között az is, hogy az Álmok Álmodói 20 az elmúlt 20 év tudományos eredményeit is tartalmazza, sőt, olyan kutatások is megjelennek, amelyek éppen zajlanak. A kiállítás elsősorban a fiatalokat próbálja megszólítani, de nem tantárgyak szerint, mint ahogyan a tudománnyal az iskolában találkoznak.

A kulcsszó itt a hálózatosodás, amelyet a hétköznapokban is tapasztalnak, elég csak a közösségi hálóra gondolni. A tudományokra is átvezethető ez, sokszor egy-egy tudós kisebb részeredményéből tevődik össze egy nagyobb innováció.

A kiállításon is megjelenik a hálózatosodás, ugyanis a nagyobb tudományterületek is kisebb csomópontokra vannak tagolva, könnyítve ezzel a befogadást. Szintén cél volt, hogy a kiállítás ne csak a múltba révedjen, hanem a jelent is bemutassa, illetve jövőbeli kutatási irányokat is felvillantson.

Mely korosztálynak ajánlanád ezt a modern kiállítást?

Leginkább felsősöknek, középiskolásoknak és egyetemistáknak. A kiállítás sokszínűsége és interaktivitása miatt viszont a fiatalabbak és idősebbek is biztosan találnak olyan részt, amely megszólítja őket, hatással van rájuk.

Miért érdemes tárlatvezetést kérnünk?

A tárlatvezetők alaposan ismerik a kiállítást, ezért mindegyik részből azt tudják megmutatni, arra hívják fel a figyelmet, amely az adott csoport igényeinek megfelel, amelyet ők például az életkoruk, vagy tanulmányaik kapcsán érdekesnek találhatnak.

Illetve a viszonylag nagy alapterületen való tájékozódást is tudják segíteni.

Hány magyar találmány részletesebb megismerésére van lehetőség, és melyek ezek?

600 magyar tudós és találmány kapott helyet a kiállításon, 6+1 tudományterülethez rendelve. Ezek a mobilitás, orvostudomány, ipar, infokommunikáció, agrár és a tér tudománya, utóbbiban szó esik például a Bolyai matematikáról, repüléstudományról, földrajzról, űrtudományról. A nagyobb területek tehát még kisebbekre le vannak bontva. A már említett +1 „A hely szelleme”, amely Széchenyi István reformkori tevékenységét mutatja be, illetve a Ganz gyárak történetét. A Ganz Ábrahám által alapított első gyárak ugyanis a mai Millenáris Park helyén álltak. 

Kiknek a munkáit dicsérik a kiállított elemek, és mennyi időt vett igénybe az elkészítésük?

A kiállítást másfél év előkészítő munka előzte meg. A kurátori csapat négy főből állt, a munkafolyamat során külső szakértők és szakmai partnerek is dolgoztak velük, körülbelül 150-en. A kivitelezésben további 150 fő vett részt, a kiállítás felépítése pedig négy hónapot vett igénybe.

A kiállítás mely elemeit tartod a leglátványosabbnak?

A kiállítótérbe belépve rögtön látható Besenyei Péter repülőgépe, ezt az érkező látogatók mindig ámulva fényképezik, de a kijárat felé menet is jó kilátás nyílik rá. Az orvoslás részen található egy nagyméretű agy, amely a kiállítás szinte bármely pontjáról könnyen észrevehető. Végül a Neumann-számítógépről szóló teremben van egy látványos vetítés zenével, villogó fényekkel, ez gyakran a gyerekek kedvence.

Hogyan közelíthető meg a legkönnyebben a kiállítás?

Az M2-es metróval a Széll Kálmán tértől, vagy a 4-6 villamosokkal a Széna tértől vagy a Mechwart ligettől egyaránt 5 perc sétával érhető el a kiállítás, a Millenáris parkon átsétálva. A parkban a C aulát kell keresni, ott található a kiállítás.

Érdemes előre jegyet vennünk, vagy a helyszínen is könnyen megtehetjük?

Hétvégi látogatás esetén érdemes elővételes jegyet váltani, így elkerülhető a sorbanállás. Hétköznap ez a helyszínen is gyorsan lebonyolítható. Mivel a kiállítás 6000 négyzetméteren terül el, az alapos bejárásra érdemes legalább 3-4 órát, de akár fél napot is szánni. Ha valakinek nem sikerül mindent végignézni zárás előtt, érdemes egy másik napon visszatérni. Pénztárzárás előtt 2 órával már kérhető „beugró” jegy, amellyel féláron lehet bemenni, és megnézni azokat a részeket, amelyekre esetleg nem jutott idő.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást