Mélissa Da Costa: Manon virágai
Harmadik könyvként egy igazán léleksimogató, mégis nagyon elgondolkodtató utazást ajánlok neked: ennek a történetnek a főszereplője felfoghatatlan veszteséget követően menekül el a világ elől. Amande egy csendes vidéki házikóba zárkózik, hogy a saját ritmusában megpróbálja meggyászolni széthullott életét.
Számomra ez a könyv tökéletes őszi olvasmány volt, de egy dolgot fontos tudnod: csak akkor fog működni nálad is, ha beleengeded magad a fájdalomba. Ha rá tudsz hangolódni a főhős érzéseire, és nem választod le magadról a gyászfeldolgozás folyamatát, gyönyörű élményben lesz részed.
Ha viszont nem tudsz átszellemülni, könnyen lehet, hogy végtelenül unalmasnak és vontatottnak fogod érezni. A cselekmény ugyanis nem pörgős eseményekre, hanem olyan belső folyamatokra és szimbolikus párhuzamokra épül, amelyek megérkezésének időt kell hagyni. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
