Ahogyan idősödünk, mi magunk is változunk és bármily meglepő, ez alól az álmaink sem kivételek. Másként álmodik egy kisgyerek és mást lát álmában egy idősebb ember. De miért van ez így?
Az álmodás mindig is kicsit megfoghatatlan és misztikus dolog volt, nem véletlenül vizsgálta ezt a jelenséget számos kutatás és keltette fel a pszichológia figyelmét is. Az álom kialakulásáról , folyamatáról már van tudásunk, ám funkciója máig kérdéses. Egy biztos: egyes álmaink akár az ébren töltött óráinkra is erős hatást gyakorolhatnak és sokat megmutatnak abból, ami bennünk rejtőzik.
Az alvás és ébrenlét mellett az álommal töltött idő olyan, mintha egyfajta harmadik tudatállapotban léteznénk: álom és valóság között félúton. Ebben a különös szakaszban töltjük életünk közel huszad részét, amikor is úgy tűnik kívülről, mintha aludnánk, ám az agyunk az éber állapothoz hasonló aktivitást mutat.
Minden az anyaméhben kezdődik
Egészen az élet kezdeti szakaszától álmodunk. A terhesség második trimeszterében a magzati agy aktívan alvó üzemmódban van, amely nagyon hasonlít a REM fázishoz. Ez a fázis az alvás alatti ötféle szakasz egyike, amely során a gyors szemmozgás és aktív agyműködés jellemző. Ebben az alvási ciklusban álmodunk, ugyanakkor agyunk ilyenkor dolgozza fel a napi ingereket és segíti a hosszú távú tanulás folyamatokat is. Annyi bizonyos, hogy a REM fázis elengedhetetlen az emlékezeti működéshez.
A kisgyerekek a felnőttekhez hasonlóan arról álmodnak, amit ismernek, jellemzően a családtagok vagy állatok jelennek meg bennük, statikus formában.
A gyerekek gyakran azt hiszik, hogy az álmok tőlük független látomások. 3-7 éves kor között fokozatosan bonyolódik a cselekményük. A gyerekek saját magukat is látják már bennük és a képi világot is egyre tisztábban írják le. Ekkor jelennek meg az első rémálmok is. Hét éves kortól az álmok egyre kidolgozottabb formát öltenek, a szereplők között már nem csak a család tagjai jelennek meg, hanem a barátok és egyéb ismeretlen karakterek is.
12 és 16 éves kor között az álmok bonyolódnak és képi világuk is egyre élénkebbé válik. Lassanként feltűnnek a romantikus érzelmes elemek is. A tinédzser években a legpihentetőbb az alvás, később fokozatosan romlik annak minősége és ez a romló tendencia egészen az időskori évekig eltart.
A 14 és 19 éves kor közötti időszakban az álmok összetettsége még tovább fokozódik. Bonyolult cselekmények és karakterek jelennek meg bennük, a szereplők egyszerre tűnnek ismerősnek és furcsának. A fiúk álmaiban az agresszív tartalmak inkább fizikai jellegűek, míg a lányokéban a verbális agresszió jellemző.
Idősebb életkorban egyre kuszábbak az álmok
A felnőttkori álmok egészen az időskorig összetettek, bonyolultak, olykor kuszák maradnak és a hétköznapi interakciók jelennek meg bennük cselekményként. A férfiak és nők álmai különbözőek. Például az erotikus tartalmú álmok esetén a férfiaknál általában ismeretlen partner jelenik meg és sokszor nem látják az arcát sem, míg a nők hasonló álmaiban a szexuális partner egy általuk ismert ember.
A női álmok jellemzően színesek és élénkek, a férfiak jóval kevesebb színt látnak álmaikban, olykor akár egyet sem tudnak utólag felidézni, mitha egy fekete-fehér filmet láttak volna.
Időskorban újra a családtagok megjelenése kerül fókuszba, gyakran álmodják meg szeretteik halálát is. Az álmok egyre spirituálisabb jellegűek, sokszor jelenik meg bennük elhunyt ismerősük, családtagjuk.
Az álmokkal kapcsolatban folytatott vizsgálatok során azt vették észre, hogy azok az agyműködések, amelyek a társas kapcsolatok alakulásáért felelősek, aktivitási szintjüktől függően befolyásolják az álmok jellemzőit is. Kiderült az is, hogy az agy működése igényli az álmok jelenlétét, méghozzá fizikai és mentális egészségünk érdekében. A különböző agyterületek szerepe viszont ebben az összetett munkában még nem tejesen ismert. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy a REM fázisban, vagyis az álmok idején a legélénkebb és legplasztikusabb agyunk.