Ahogyan idősödünk, mi magunk is változunk és bármily meglepő, ez alól az álmaink sem kivételek. Másként álmodik egy kisgyerek és mást lát álmában egy idősebb ember. De miért van ez így?
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Az álmodás mindig is kicsit megfoghatatlan és misztikus dolog volt, nem véletlenül vizsgálta ezt a jelenséget számos kutatás és keltette fel a pszichológia figyelmét is. Az álom kialakulásáról , folyamatáról már van tudásunk, ám funkciója máig kérdéses. Egy biztos: egyes álmaink akár az ébren töltött óráinkra is erős hatást gyakorolhatnak és sokat megmutatnak abból, ami bennünk rejtőzik.
Az alvás és ébrenlét mellett az álommal töltött idő olyan, mintha egyfajta harmadik tudatállapotban léteznénk: álom és valóság között félúton. Ebben a különös szakaszban töltjük életünk közel huszad részét, amikor is úgy tűnik kívülről, mintha aludnánk, ám az agyunk az éber állapothoz hasonló aktivitást mutat.
Minden az anyaméhben kezdődik
Egészen az élet kezdeti szakaszától álmodunk. A terhesség második trimeszterében a magzati agy aktívan alvó üzemmódban van, amely nagyon hasonlít a REM fázishoz. Ez a fázis az alvás alatti ötféle szakasz egyike, amely során a gyors szemmozgás és aktív agyműködés jellemző. Ebben az alvási ciklusban álmodunk, ugyanakkor agyunk ilyenkor dolgozza fel a napi ingereket és segíti a hosszú távú tanulás folyamatokat is. Annyi bizonyos, hogy a REM fázis elengedhetetlen az emlékezeti működéshez.