Párizsban az elromlott kenyérpirítóval nem a kommunális hulladéktároló, de még csak nem is az erre kijelölt átvevő telepek felé indulnak. Hanem a kávézóba, ahol ingyen megszerelik azt.
A nemzeti szintű rendszerek is haladnak. Ausztriában a kormány felére csökkentette az egyes javítások áfáját. Számos állam bevezette az utalványrendszert akár 100 euróig a javítások finanszírozására. Magyarországon a kormány három évre meghosszabbította egyes készülékek szavatossági idejét. Egyes amerikai államok egy évtizede rendelkeznek a javítási jogokról, bár többnyire a járművekre összpontosítanak.
A telefonokon is van mit javítani
„Ezek a fejlemények jelentős változtatásokat igényelnek az áruk gyártóinak jelenlegi működésében és az általuk gyártott termékekben” – mondja Chloe Mikolajczak, a Javításhoz Való Jog kampánytagja, amely 15 európai ország 40 szervezetének koalíciója. Szerinte sok vezeték nélküli fülhallgatót egyáltalán nem lehet szétszerelni vagy megjavítani – ha az elemek lemerülnek, azokat meg kell semmisíteni. Az okostelefonok még bonyolultabbá válnak több kamerával, ami megnehezíti javításukat.
A javítás része a szoftverfrissítés – teszi hozzá Mikolajczak, és a gyártóknak kell karbantartaniuk a régebbi eszközöket.
Ez nem mindig volt így. A Sonos hangszóró gyártót 2019-ben kritizálták egy olyan szoftveres szolgáltatás miatt, amely használhatatlanná tette a régebbi eszközöket. Az Apple vitát váltott ki a régebbi iPhone-ok számítási kapacitásának szándékos csökkentése nyomán a „tervezett elavulásnak” nevezett gyakorlattal.
A DigitalEurope, egy digitális technológiát képviselő testület, amely olyan vállalatokat képvisel, mint az Amazon, az Apple és a Google, nem volt hajlandó kommentálni, amikor a BBC Future Planet a témában megkereste. De egy szóvivő hivatkozott a DigitalEurope állásfoglalására, amely szerint „tagjai régóta vezetik az utat a környezeti haladással”, és „hangsúlyozza a javítási jog kiegyensúlyozott követelményeinek biztosításának szükségességét”.
A cikk azt kéri, hogy a javítási szabályok minden joga legyen „arányos, megvalósítható, költséghatékony és tiszteletben tartsa az üzleti titoktartást”. Azt állítja, hogy „a gyártóknak továbbra is a tanúsított műszaki partnerek hálózatán keresztül kell a professzionális szolgáltatást választaniuk”. Ezek szerintük minőségi, üzleti, biztonsági és környezetvédelmi okokból előnyösebbek a külsős javítóknál.
„Nem hisszük, hogy ezek az érvek fennállnak” – mondja Mikolajczak. „Nincs okunk azt gondolni, hogy a külsős javítások sérülést okoznának. És ha valaki valóban a versenytársak készülékeibe szeretnének belenézni, akkor ehhez nem lenne szükségük egy harmadik fél javítóműhelyére. Ezek a korlátozások egyszerűen megnehezítik és drágítják a fogyasztók számára az eszközök javítását.”
Ezt támasztják alá a párizsi javító kávézók tapasztalatai is. Miközben sütemények illata és könnyed beszélgetés hangja tölti be a levegőt, egy vásárló a gyártótól kapott nyomtatványt mutatja a BBC újságírójának, miszerint 20 éves varrógépe nem javítható.
„Ehhez képest mi itt percek alatt azonosítottuk, és most orvosoljuk a hibát. A legjobb, ha az ember a saját kezébe veszi a dolgokat” – mondja.