Van egy ország, ahol nem dobnak ki semmit: mi is példát vehetnénk

Van egy ország, ahol nem dobnak ki semmit: mi is példát vehetnénk

Címlap / Otthon / Van egy ország, ahol nem dobnak ki semmit: mi is példát vehetnénk

Párizsban az elromlott kenyérpirítóval nem a kommunális hulladéktároló, de még csak nem is az erre kijelölt átvevő telepek felé indulnak. Hanem a kávézóba, ahol ingyen megszerelik azt.

A francia főváros egy tucat ilyen, úgynevezett „javító kávézónak” ad otthont. Ezek ingyenes, havi rendszerességgel működő kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik a helyi lakosok számára, hogy lelkes önkéntesek segítségével és tanácsával megjavítsák az elromlott háztartási elektronikai cikkeket.

A Martine Postma újságírója volt a mozgalom úttörője, az ő ötlete nyomán tartották az első kávéházi szervizelést még 2009-ben Amszterdamban, azóta pedig több száz hasonló workshopot rendeztek már Európában.

„Pazarló és túlfogyasztó társadalom vagyunk” – mondja Emmanuel Vallée, a Repair Café Paris szervezője a BBC-nek, akinek rendezvényein 2019-es májusi indulása óta általában 25 ember vesz részt, köztük többen online is. „Olyan dolgokat is eldobunk, amiket nem kellene” – teszi hozzá.

Elképesztő mennyiségű szemetet termelünk

Vallée és az övéhez hasonló javítóműhelyeknek sok a dolga. A világ csaknem 45 millió tonna elektronikai hulladékot termelt 2016-ban. A fogyasztók és a vállalkozások kidobták régi okostelefonjaikat, számítógépeiket és háztartási készülékeiket, nagyjából  62,5 milliárd dollár értékű holmit.

Ezeknek csak 20%-a került újrahasznosításra. Európában, ahol a probléma különösen súlyos, a kutatók szerint a mobiltelefonok csupán 12–15%-a újrahasznosított, annak ellenére, hogy a lakosság 90%-ának van készüléke.

Az e-hulladék, amelyet gyakran illegálisan szállítanak nyugatról kiterjedt, mérgező hulladéklerakókba olyan országokban, mint a Fülöp-szigetek, Ghána, Nigéria és Kína, 2021 végére várhatóan több mint 52 millió tonnára nő, és 2050-re megduplázódik. Ezzel a világ leggyorsabban növekvő háztartási hulladék-típusává válik. A környezeti hatás a hatalmas szén-dioxid-kibocsátástól a vízforrások és az élelmiszer-ellátási láncok szennyezéséig terjed.

A javítás lehet a megoldás

Ha az elromlott készülékeket megjavítanánk, jelentős mértékben csökkenteni lehetne a hulladékot.

Franciaországban az elektronikai hibás készülékek csak 40%-át javítják meg, a Francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Ügynökség tanulmánya szerint.

A felmérések szerint azonban az európaiak közel kétharmada inkább megjavítja termékeit, mintsem újakat vásárolna. A tisztviselők azt gondolták, hogy ez a rendszer így hibás, és helyre kell hozni – többek között ezért is születtek meg ezek a workshopok.

Ennek a hatalmas mennyiségű elkerülhető hulladéknak a megsemmisítése érdekében a francia Nemzetgyűlés tavaly megszavazta a „javíthatósági” besorolás indexének bevezetését olyan készülékek számára, mint a mosógépek, fűnyírók, televíziók és okostelefonok.

A francia kormány azt reméli, hogy öt éven belül 60%-ra emeli az elektronikai cikkek javítási arányt.

Ezek a szabályok januárban léptek hatályba, és előírják a gyártók számára, hogy öt mérőszám mentén minősítsék a termék javíthatóságát is. Ezek a következők: könnyű javíthatóság, pótalkatrészek ára, pótalkatrészek rendelkezésre állása, javítási dokumentációk rendelkezésre állása és egy utolsó mérték, amely az eszköz típusától függ. Az osztályozás tehát a már széles körben alkalmazott energiaminősítési rendszerhez hasonlóan működik.

Az első év után akár 15 000 euró (13 300 font / 18 200 dollár) bírságot is fizetnek azok a gyártók, forgalmazók és eladók, akik ennek nem tesznek eleget. A törvényjavaslat tartalmaz egy „tartóssági” indexet is 2024-től, amelynek új kritériumai lesznek, például a termékek megbízhatósága és robusztussága.

VIDEO Így viseled az egyedüllétet, csillagjegyed szerint

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»