Párizsban az elromlott kenyérpirítóval nem a kommunális hulladéktároló, de még csak nem is az erre kijelölt átvevő telepek felé indulnak. Hanem a kávézóba, ahol ingyen megszerelik azt.
„Korlátozni akarjuk a világ természeti erőforrásainak felhasználását” – mondja Véronique Riotton, francia képviselő. „Mindenki aggódik. A cél a javíthatóság piacának javítása, és remélem, hogy ez az index jobban felhívja a fogyasztók figyelmét erre az ökológiai válságra.”
A minősítési rendszert a világon elsőként hirdették meg, példát állítva a többi ország elé. Abban is bíznak, hogy a rendszer versenyre ösztönzi a gyártókat, akik így jobb javíthatóságra és tartósságra fognak törekedni. A kampány résztvevői úgy vélik, hogy az intézkedések több embernekés javítóműhelyeknek is lehetővé teszik a munka elvégzését – ami nagyobb elfogadáshoz vezethet.
„A javíthatóság nem áll a legmagasabb helyen az [elektronikai] ipar prioritásainak listáján” – mondja Maarten Depypere, az iFixit Europe javításpolitikai mérnöke. A magántársaság javíthatósági pontszámokat készít a termékek számára. „De Franciaország valóban figyelembe vette a fogyasztókat ezzel a törvénnyel. Nagyon kiegyensúlyozott megoldás, amely szerintem nagyobb versenyhez vezet a vállalatok között. Szerintem minden országnak fel kellene vennie ezt a gyakorlatot.”
Remek hatásai lehetnek a javítások számának növelésének
Az előzetes tanulmányok szerint a javítások növekedésének óriási hatása lehet. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az európai környezetvédelmi állampolgári szervezetek hálózatának elemzése szerint az EU-ban az összes mosógép, notebook, porszívó és okostelefon élettartamának egy évvel történő meghosszabbítása négymillió tonna szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet évente 2030-ig.
Ez egyenértékű lenne azzal, mintha évente kétmillió autót vonnának ki az utakról.
Ugyanakkor azonban sokan kritizálják a francia javíthatósági indexet azért, mert a gyártók saját magukat értékelik, és nem egy független intézet határozza meg a pontszámot.
„Nyilvánvalóan fennáll a részrehajlás veszélye, ha a gyártók maguk deklarálják a pontszámot” –mondja Jean-Pierre Schweitzer, az EEB termék- és körforgásos gazdaságpolitikáért felelős tisztviselője. „De ez a fajta első nemzeti címke. Ez azt mutatja, hogy a javítás kérdése egyre fontosabbá vált. Nem kell ludditáknak lennünk – ez a technológia újragondolásának lényege.”
A javítási jog támogatása is fontos
Schweitzer szerint számos közelmúltbeli politikai előrelépés tükrözi a fogyasztók „javítási jogának” támogatását. 2019 decemberében az EU elfogadta az első környezetbarát tervezési követelményeket az olyan fehérárukra, mint a hűtőszekrények, mosógépek, világítás és kijelzők.
Ezt hamarosan követte az EU zöld ajánlata és az új körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, kifejezett elkötelezettséggel a „javításhoz való jog” feltárása mellett. Azóta az Európai Bizottság konzultációs folyamatokat indított szélesebb termékkészletek, például textíliák, bútorok és elemek elemzése céljából. Legutóbb novemberben az Európai Parlament jelentést fogadott el a „javításhoz való jog” szabályainak megerősítése érdekében.