Bár már évek óta elérhető, nálunk még sok helyen gyerekcipőben jár az önkiszolgáló pénztárak használata.
Külföldön azonban egyre népszerűbb és távolról sem csak azért, mert adott esetben gyorsabb – Amerikában már minden ötödik vásárló dönt azért az önkiszolgáló kasszák használata mellett. Azonban nem azért, mert így gyorsabb: ezzel próbálják elkerülni a többi vásárló ítélkező pillantásait. És akkor hol vannak még az online rendelések…
Egyszer előttem vásárolt egy hölgy a boltban. Vett néhány teljesen hétköznapi élelmiszert, ami mellett volt négy darab terhességi teszt. Az eladó persze nem bírta ki, hogy egy vicces megjegyzést ne tegyen utóbbiakra – pedig senki sem tudta, hogy a hölgy azért vásárolt ennyi tesztet, mert retteg egy várandósságtól, vagy azért, mert évek óta nem tud teherbe esni. Az se biztos, hogy magának vette… De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az eladónak nem lett volna joga ezt szóvá tenni.
Nem csoda, hogy tartunk az ítélkező pillantásoktól és véleményektől
Egy nemrégiben készült felmérésben 2000 amerikait kérdeztek meg az élelmiszervásárlási szokásaikról és nagyon érdekes, sokszor megdöbbentő adatokat találtak. Ilyen volt az, hogy a vásárlók 20%-a képes az alapján vásárolni, hogy jobb megítélést kapjon a kasszánál és ennyien vannak azok is, akik ugyanebből az okból adódóan inkább az önkiszolgálás mellett döntenek. Ez azt jelenti, hogy a tízből négy vásárló vadidegenek véleménye alapján (is) dönt, mikor bevásárol magának otthonra.
Szintén 20% körül mozog azoknak a száma, akik úgynevezett „kosáririgységet” tapasztalnak. Mit is jelent ez a kifejezés? Arra utal, amikor a fizetésnél meglátjuk azt a terméket, amit korábban kerestünk, de végül nem találtunk a boltban. Jellemzően ilyenek az akciós, korlátozott készletszámú termékek, amik gyorsan kifogynak – 20%-ot nagyon kiborít, ha neki nem jutott és végig kell néznie, ahogy más éppen megveszi.
De nem vagy egyedül akkor sem, ha előfordult már veled, hogy több mindent vettél, mint ahogy tervezted. Megdöbbentően sokan, a megkérdezettek 78%-a mondta, hogy ez rendszeresen előfordul vele a bevásárlások során. Ráadásul 52% állította, hogy a nem szándékos vásárlásra alkalmanként közel 50 dollárt, azaz kb. 14 000 forintnak megfelelő összeget költ. Ez heti egy nagybevásárlás esetén is havi plusz 56 000 forint kiadást, évente pedig 672 000 forintot jelent.
Írjunk listát, vagy ne?
A OnePoll által készített felmérésben sikerült megállapítani azt is, hogy a válaszadók 80%-a ír listát a bevásárláshoz és csak 20% nem él ezzel a lehetőséggel. Ez talán nem annyira érdekes adalék, de az már igen, hogy más adatokat is összekötöttek a tanulmányban: kiderült pl. hogy a listakészítők nagyobb arányban, 72%-ban voltak elégedettek az életükkel, szemben azokkal, akik random vásároltak (56%).
Az ételek főzését tekintve is nagyobb mértékben támaszkodtak a receptekre azok, akik írtak listát és ők jobbnak ítélték meg a főzési tudományukat is. Ráadásul a listakészítők sokkal inkább az egészségesebb táplálkozásra összpontosítanak. 46%-uk vette figyelembe ezt a tényezőt, szemben a listát nem írók csekélyke 20%-ával.
Nagyon úgy tűnik, nem csupán az anyagiak miatt érdemes megtervezni a bevásárlást, hanem azért is célszerű erre időt szánni, mert nagyobb eséllyel fog ügyelni az egészségére az, aki listát vezet a megvásárolandó élelmiszerekről.
„Érdekes látni, hogyan néznek ki a vásárlók jelenlegi szokásai – különösen, amikor a világ újra kinyílik a járvány után” – mondta a tanulmányt megrendelő Kroger szóvivője.
„Nagyszerű látni, hogy az emberek egyre inkább figyelnek az egészségükre, és hogy a vásárlók egészséget támogató lehetőségeket használnak az üzletekben.”
A vásárlási preferenciáktól függetlenül minden ötödik válaszadó megpróbált az egészségesebb táplálkozásra összpontosítani a járvány kezdete óta. Mit is jelentett ez a valóságban? Egyre komolyabb jelentőséggel bírnak a vegán, a vegetáriánus és biotermékek, amiket nagyobb arányban és megfontoltabban pakolnak a vásárlók a kosaraikba.