A világ leggyakrabban használt ízesítője, nélküle nem tudjuk elképzelni a háztartásunkat. A szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen a só, ám nagy mennyiségben nem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, mikor használjuk, és melyiket érdemes fogyasztani? Most kiderül.
Több mint ízesítő
Nátrium-klorid, vagyis NaCl. Jelentős a szerepe az anyagcsere szabályozásában, az emésztésünk és a vízháztartásunk szempontjából is. Sőt, még az idegrendszerre is hatással van. A benne lévő nátrium a sejtállományon kívül lévő folyadék mennyiségét szabályozza. Ugyanakkor nem elhanyagolható a szerepe a vérnyomás szabályozásában, az izomműködésben és az idegek munkájában sem. A klórtartalma az emésztésünket segíti. Felteheted a kérdést, hogy ha ennyire egészséges, akkor miért mondják, azt, hogy minél kevesebbet fogyasszunk belőle… A magas mennyiségű nátrium-klorid felesleges molekuláit a szervezet vízzel semlegesíti. Így a szövetekben és a vérben víz gyülemlik fel, ezáltal pedig emelkedik a vérnyomás, és még a sejtek is kiszáradhatnak.
Akik öröklötten hajlamosak lehetnek rá, azoknál fokozottan figyelni kell a beviteli mennyiségre, mivel a só túlzott fogyasztása szív-érrendszeri betegségek, vesebetegség, magas vérnyomás kialakulásához vezethet. Ahogy a finomított cukornál, a sónál is a finomítás az az eljárás, ami az anyagi szerkezetét megváltoztatja, így egészségtelenné válik. A konyhasó finomított só ipari melléktermék, olyan maradék, ami az ipari célokra alkalmazott só felhasználása után marad, tisztítják (finomítják). Ennek ellenére sok szennyezőanyagot tartalmaz.
A konyhasónak legtöbbször 97%-a nátrium-klorid, a fennmaradó 3% pedig jód és csomósodásgátló anyagok. A jódozott só nem mindenki számára ajánlott. A sót ételeink tartósítására, ízesítésére használjuk. Tartósításra azért jó választás, mert a száraz, kevésbé nedves környezetben a baktériumok képtelenek elszaporodni. Sóbányákból, tengerekből és más vizekből is nyernek sót. Lássuk most a legérdekesebb és legegészségesebb fajtákat!
Akik öröklötten hajlamosak lehetnek rá, azoknál fokozottan figyelni kell a beviteli mennyiségre, mivel a só túlzott fogyasztása szív-érrendszeri betegségek, vesebetegség, magas vérnyomás kialakulásához vezethet. Ahogy a finomított cukornál, a sónál is a finomítás az az eljárás, ami az anyagi szerkezetét megváltoztatja, így egészségtelenné válik. A konyhasó finomított só ipari melléktermék, olyan maradék, ami az ipari célokra alkalmazott só felhasználása után marad, tisztítják (finomítják). Ennek ellenére sok szennyezőanyagot tartalmaz.
A konyhasónak legtöbbször 97%-a nátrium-klorid, a fennmaradó 3% pedig jód és csomósodásgátló anyagok. A jódozott só nem mindenki számára ajánlott. A sót ételeink tartósítására, ízesítésére használjuk. Tartósításra azért jó választás, mert a száraz, kevésbé nedves környezetben a baktériumok képtelenek elszaporodni. Sóbányákból, tengerekből és más vizekből is nyernek sót. Lássuk most a legérdekesebb és legegészségesebb fajtákat!