Hull a szilva a fáról… és érdemes minél többet enni belőle, amikor szezonja van. Ez a feszes héjú, mélylila gyümölcs ugyanis nemcsak nagyon finom, de csontjaink legjobb barátja is egyben. Több nemzetközi kutatás bebizonyította már, hogy frissen is, de a szilva egyedülálló hatással van csontjaink regenerálódására.
Régóta tudjuk már, hogy nem a tej az egyedülálló kalcium forrás a csontos építkezéséhez. Az utóbbi években a szezámmagtól a szilváig több élelemről is kiderült, hogy sokkal hasznosabb ebből a szempontból. A szilva esetében természetesen csak a friss és az aszalt gyümölcs jöhet szóba, feldolgozott formában már inkább csak finomság. A csontritkulás visszafordítását persze nem a nagymama szilvalekvárjától kell várni, de tény, hogy a rendszeres szilva fogyasztással a sérült csontok gyorsabban regenerálódnak.
Van, aki a saját bőrén tapasztalja meg, milyen lassan lehet rávenni csontjainkat a felépülésre. Gerincgyógyászok váltig állítják, hogy a szilva és az aszalt szilva csontozatunk valóságos „őrangyala”. Amerikai kutatók egy éves kísérlet keretében vizsgálták az aszalt szilva jótékony hatását a menopauzás nők szervezetére. A kutatás során egy 55 főből álló csoport számára naponta 10 szem aszalt szilvát és 500 mg kalciumot adtak, a kontrollcsoportban lévő 45 nő ugyanígy kapott kalciumot és 100 gramm aszalt almát.
Az aszalt szilvát fogyasztó nők csontjait megvizsgálva, egy év után azt tapasztalták, hogy jelentősen magasabb lett a csontok ásványi anyag sűrűsége, mint az almát fogyasztók esetében.
A floridai kutatások rávilágítottak tehát, hogy az aszalt szilva kiváló élelem a csontritkulás megelőzéséhez is, hiszen nemcsak megállítja a csonteróziót, de serkentőleg hat a csontok növekedésére is.
A szilva egyéb jótékony hatásait ugyancsak igazolták már: segíti az emésztést, alacsony glikémiás indexe révén csökkenti a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, javítja a memóriát és a látást (segít az időskori makuladegeneráció megelőzésében).
Nézzük, mit tartalmaz a szilva!
– C-vitamin tartalma révén a szabad-gyökök gátlásában játszik fontos szerepet;
– K-vitamin tartalma segíti a véralvadást, a csontok regenerálódását és az Alzheimer-kórban szenvedők gyógyulását;
– A-vitamin és bétakarotin tartalma révén a szem és a tüdő egészségét védi;
– B6-vitamin, niacin és pantoténsav tartalma által a szervezet anyagcsere-folyamataihoz járul hozzá;
– antioxidánsai a lutein és a zeaxanthyna, amelyek az öregedési folyamatok lassításában és a látás védelmében játszanak szerepet.
Mégis mennyit és milyen formában kellene ennünk belőle, hogy valóban élvezhessük jótékony hatásait?
A hangsúly a rendszerességen és a természetességen van.
A szilva és aszalt változata nem tartalmaz hozzáadott cukrot és egyéb adalékanyagokat, így az év során folyamatosan fogyasztható. Napi rendszerességgel kellene 10-15 szem aszalt szilvát megennünk ahhoz, hogy megelőzzük a menopauzával járó csontritkulást (amelyet a női nemi hormon termelődésének csökkentése okoz), illetve megállítsuk és visszafordítsuk a már elkezdődött folyamatot.Hogyan érdemes tartósítani a friss termést, hogy azt később is teljes értékű élelmiszerként fogyaszthassuk?
Előfordulhat, hogy saját kertünkben terem a szilva és nem szeretnénk lekvárként kifőzni az összeset. Ha nem akarunk beruházni egy saját aszalóra, házilag is megaszalhatjuk a gyümölcsöt. Kimagozzuk, majd egy rácsra sorba rakjuk és meleg, de már nem hevülő sütőbe tesszük úgy, hogy a sütő fokozatosan kihűljön. nem szabad megsütni ugyanis, csak kiszárítani.
Nagyanyáink a kemencébe tették, kenyérsütés után. A kiszárított gyümölcsöt fel is fűzhetjük és a konyhába felakasztva naponta könnyedén megkívánjuk azt a pár szemet, amelyet csontjaink meghálálnak. Ráadásul ez a gyerekek számára is jó móka, hiszen velünk fűzhetik a szilvagyöngyöt, majd ízletes és egészséges csemegéhez juthatnak hozzá bármikor. Fogyasszuk egészséggel!