Elődeink sorsa akár észrevétlenül is életünk meghatározója lehet. Felmenőink traumái, megélt nehézségei, szokásai örökségként érkeznek mindannyiunk jelenébe, de sokszor nem is tudjuk, hogy egy-egy probléma forrását a múltban kellene keresnünk.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Rengeteg dolgot hozunk magunkkal otthonról, sokszor észre sem vesszük, mennyi mindent átveszünk a szüleinktől, akik szintén az elődeinktől tanultak egy-egy viselkedésmintát, problémakezelési módot, értékrendszert. Transzgenerációs örökségnek nevezzük a jelenséget, amikor a traumát elszenvedett nemzedék után jövő generáció is a trauma jeleit mutatja, anélkül, hogy vele hasonló trauma történt volna. Háborús katasztrófák, tömegmészárlások túlélőinél jól megfigyelhető volt a hatás. Családokon belül is működik, például az egyik szülőt ért trauma hatása – szorongás, depresszió – a gyerekeknél is megjelent.
A szülő öntudatlanul adja tovább sérült mintáját, éppúgy, ahogy a családi szokások, rítusok is öröklődnek, egyszerűen tovább visszük, amit otthon tanultunk, gyakran kérdés nélkül.
A gyerek elsősorban szüleitől tanul. Nem csak azt tanulja meg, amit mondanak neki és tudatosan át is akarnak adni, hanem azt is megtanulja, amit cselekszenek. Viselkedést, kommunikációt, szülői szerepeket és a párkapcsolat működési elveit is ilyen módon sajátítja el.
A cikk folytatódik, lapozz!
Egy erőteljes családállításon vettem részt – Transzgenerációs traumára bukkantunk
