Bár eddig még csak néhányszor jártam Olaszországban, arról mindig egyből meggyőződtem, hogy az olaszok sok szempontból igazán inspiráló életmódot folytatnak. Mintha jóval kevésbé lennének stresszesek, mint mi, jobban meg tudnák élni a pillanatot, és még olyan apróságoknak is igazán örülnek, mint egy csésze finom kávé. Azonban ha jobban tanulmányozzuk az olaszok szokásait, arra is hamar rájöhetünk, hogy bizony egyáltalán nem mindegy számukra, milyen kávét pontosan isznak. A cappuccinót például a legtöbben hanyagolják délelőtt 11 után.
Több, mint kulturális legenda
Ha szereted az olaszokhoz kapcsolódó történeteket, akkor abba a tanácsba is gyorsan belefuthatsz, hogy soha, de soha ne rendelj cappuccinót Olaszországban délelőtt 11 után, vagy ha mégis elköveted ezt a hibát, bizony kemény kritika érhet, nem kapod meg a kávédat, vagy legalábbis viccelődve nyújtja majd át a pincér. Mint a legtöbb kulturális legendának, ennek a történetnek is van igazságalapja, méghozzá nem is akármilyen. Persze attól azért nem kell tartanod, hogy Olaszországban törvény tiltaná, hogy 11 óra után belekortyolj egy csésze cappuccinóba.
A szerzetesek, a majmok és a kávé
Gondoltad, hogy a cappuccino mai értelemben vett jelentése meglehetősen újkeletűnek számít, és nagyjából az 1940-es évek végére tehető? Magának a szónak az eredete viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. Olaszul a cappuccio szó jelentése „csuklya”, és minden olyan szó, amelynek a végén „ino” van, arra utal, hogy valaki vagy valami kicsi, esetleg aranyos.
A cappuccino ebben az értelemben tehát „kis csuklyát” jelent, és egész pontosan arra a csuklyára utal, amelyet egy ferences szerzetesrend viselt az 1500-as évek elejétől.
Annak a bizonyos szerzetesrendnek a tagjait kapucinus szerzeteseknek, vagy olaszul „cappuccininek” hívták. Aztán eltelt néhány évszázad, és a tudósok úgy döntöttek, hogy egy majomfajnak a kapucinus nevet adják, mert szerintük a külsejük a kapucinus szerzetesek csuklyájára emlékeztetett. Arról nincsenek egyértelmű feljegyzések, hogy a habos tej és a kávé ötvözetét mikor kezdték el először cappuccinóként emlegetni. Annyi biztos, hogy magát az italt 1901-ben szabadalmazták, és az 1940-es évek végén terjedt el világban.
Az elnevezés pedig azért született, mert az ital színéről valakinek a kapucinus szerzetesek öltözéke jutott eszébe. Vagyis lehet, hogy a cappuccinót nem a szerzetesek találták fel, az viszont egyértelműen nekik köszönhető, hogy a világszerte kedvelt ital ezt a szépen csengő nevet kapta, és manapság emberek millióinak szájából hangzik el nap mint nap, amikor egy finom kávéra vágynak.
Ezért született meg a legendás szabály
Az olaszok híresen nagy rajongói a minőségi, finom kávéknak, de akkor vajon mégis mi lehet az oka annak, hogy kialakult a legendás 11 órás szabály? Nos, az igazság az, hogy magához a cappuccinóhoz csak annyi köze van, hogy egy tejes ital. Ez azért számít, mert az olaszok rengeteget foglalkoznak az emésztésük egészségének megőrzésével, és úgy tartják, hogy tejet bizony nem érdemes fogyasztani étkezés után. Méghozzá azért, mert felboríthatja az emésztésük normális működését.
Hogy ezt elkerüljék, evés közben mellőzik a tejet. A reggeli étkezésekkel nem bánnak ilyen szigorúan, mert az olasz reggeli jellemzően mindössze egy péksüteményből és egy kávéból áll. Ha a választott kávéital ilyenkor egy cappuccino, akkor a tejet ebben az esetben az étkezés részének tekintik. De ebéd vagy vacsora után egy igazi, hagyományokhoz hű olasz soha nem rendelne cappuccinót vagy más tejalapú italt. Ha azonban te úgy döntenél, hogy igenis szívesen innál egy tejes italt ebéd vagy vacsora után, nagy valószínűséggel Olaszországban is meg fogod kapni. Ha pedig mégis ellenkeznek, biztos lehetsz benne, hogy a lehető legjobb szándékkal teszik.
Forrás: italyexplained.com