A Marius effektus
Noha szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy a fölösleges állatszaporulat leölése nem új keletű gyakorlat az állatkertekben, a jelenségre a nagyobb nyilvánosság figyelmét Marius, a koppenhágai állatkert fiatal zsiráfjának az esete hívta fel.
A zsiráfkölyöknek azért kellett meghalnia, mert nem illeszkedett az állatkert programjába, nem volt szükségük újabb zsiráfra, ezért az állatot megölték, noha más állatkertek jelezték, hogy befogadnák a zsiráfot. Mariust nyilvánosan, állatkerti bemutató keretében feldarabolták, majd a legnagyobb részét megetették az oroszlánokkal – ironikus módon a nagymacskákra hamarosan hasonló sors várt, az állatkertbe ugyanis új hím oroszlán érkezett, aki a gondozók szerint amúgy is elpusztította volna az előző hím kölykeit.
A medvebocsnak is mennie kellett
Nemrég egy orosz barnamedvebocsot altattak el svájci állatkertben, miután a kölyök apja már megölte a maci egy testvérét. Az állatkert dolgozói azzal magyarázták a dolgot, hogy az agresszív apa valószínűleg ezt a kölyköt is megölné, és ők csak meg akarják kímélni a fájdalmas haláltól, ezért saját érdekében egy sokkal „humánusabb” módon végezték ki a bocsot. Az állatkert a hivatalos közleményben egyébként eutanáziának nevezte a „4-es számú medvebocs” elaltatását.
Az ukrán állatok is veszélyben vannak
Miközben a világ állatkertjeinek szelektáló módszere is indulatokat kavar, a bizonytalan helyzetű Ukrajnában több állat szó szerint az éhhalál szélére jutott. Mivel az állami források elapadtak, nincs pénz az állatok élelmezésére, így azok helyzete valóban kritikus. Jelenleg egy vállalkozó és egy állatvédelmi szervezet közösen sietett a segítségükre, de a növényevő állatoknak így is csak hetekre, a húsevőknek pedig napokra elegendő élelmet sikerült biztosítani. A mikolivaji állatkert egyébként 114 éve működik, túlélt két világháborút, most mégis veszélybe kerültek az itt élő állatok.
Az ő helyzetük azonban még mindig jobb, mint azoknak az állatoknak, amelyek a volt ukrán államfő, Viktor Janukovics Kijev melletti rezidenciájának magánállatkertjében sínylődnek. Miután az államfő elmenekült, a bezárt állatokat sorsukra hagyták, jelenleg nem gondozzák, nem etetetik őket, a tolvajok ellenben előszeretettel látogatják a ritka állatok ketreceit.
A pesti állatkert sötét múltja
A világháború természetesen a budapesti állatkert történelmében is sötét fejezetként szerepel: a vasút közelsége miatt az állatkertet folyamatosan bombázták, találat érte a zsiráfházat, a bölények mind a házukban égtek, a krokodilok pedig a fedél nélkül maradt medencében megfagytak.
Alig néhány állat élte túl a bombázásokat, lövéseket és hideg telet, és sajnos ők sem voltak biztonságban. Ebben az időben ugyanis a budapesti állatkert lakói közül is sokat kivégeztek – igaz, nem a dolgozók, hanem a helyiek, és csakis azért, mert a háborús Budapesten egyszerűen lehetetlen volt élelemhez jutni.
Azt azonban az állatvédők nem értik, hogy békeidőben, jól működő, fejlett országokban miért végeznek ki az állatkert dolgozói egy medvebocsot, akit veszélyeztet az apja, ahelyett, hogy egy másik ketrecet keresnének neki.