Az allergia – bármely típusáról van szó – általában már gyerekkorban megjelenik. Előfordulhat viszont, hogy felnőttként kell szembesülnünk a kellemetlen tünetekkel, amelyek hirtelen jelennek meg és nem találjuk kialakulásuk okát.
Az allergia többféle tényező hatására alakulhat ki. Kutatások szerint a genetikai hajlam bár alapvetően meghatározó a kiváltó okok sorában, nem az egyetlen tényező, amely a kellemetlen tüneteket okozza. A környezeti hatások, életmódbeli szokások mind hozzájárulhatnak az allergia kialakulásához, éppúgy, mint a pszichés faktorok.
Ez utóbbira gyanakodhatunk, ha gyerekként soha semmiféle allergiás tünetünk nem volt, majd felnőtt életünk egy pontján hirtelen a semmiből megjelenik valamilyen érzékenység.
Sokaknál a szénanáthás tüneteket például nem növény vagy virágpor váltja ki, hanem valamilyen magánéleti vagy munkahelyen elszenvedett trauma, stresszes időszak. Erre természetesen már csak akkor gondolunk, ha a tüneteink olyan kellemetlenné válnak, hogy allergiavizsgálatra megyünk és meglepetésünkre nem az derül ki, hogy valamilyen növény okozza a tüsszögést, orrfolyást és szemirritációt.
Érdemes tehát megfigyelni, hogy a tünetek jelentkezése előtt ért-e bennünket bármilyen nyomasztó, szorongást kiváltó életesemény, megéltünk-e nehéz traumatikus helyzetet, de az is elég lehet, ha valamilyen változás történt az életünkben, amely nem feltétlen rossz, de mégis kihívást okozott.
Ilyen lehet például egy új munka, amelybe örömmel vágunk bele vagy egy költözés, ami szintén lehet örömteli esemény, de mégis változás és a változásokat életünk során mindig másként reagáljuk le: egyszer könnyen vesszük, másszor viszont akár észrevétlenül is, de megvisel minket.
Az elfojtás lehet érte felelős
Az allergiás személyiségtípushoz – akinél a betegség kialakulásában testi okokon kívül pszichés tényezők is közrejátszanak – több jellemzőt társítanak, úgy, mint agresszióra, dühre való hajlam, túlérzékenység.
Az allergia az immunrendszer túlműködése révén alakul ki, egyfajta túlvédés, túlérzékenység olyan anyagok ellen, amelyek egyébként ártalmatlanok és másoknak nem okoznak problémát. Ha a psziché szempontjából értelmezzük a betegséget, akkor lehet ennek szimbolikus jelentése is.
Az érintett egyes problémákat és az ahhoz kapcsolódó érzéseit elfojtja, de a visszatartott harag, szorongás új tárgyat talál magának, például egy allergén anyagot, egy egyébként ártalmatlan élelmiszert, növényt, anyagot.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni az allergia hátterét és komplex segítséget kérni. Az allergológus, immunológus mellett érdemes pszichológus tanácsát is kikérni, aki az immunrendszer lelki tényezőkre adott rendhagyó válaszait értelmezi és segít leküzdeni a pszichés problémákat. Ha megtanuljuk belső szorongásainkat, negatív érzelmeinket kezelni, akkor lehetséges, hogy azok nem okoznak többé pszichoszomatikus tüneteket, de legalábbis enyhülést tapasztalhatunk.