Van, aki teljesen kiiktatja étrendjéből a kenyeret, más csak a fehéret cseréli le teljes kiőrlésűre. Van, akinek muszáj megválnia a kenyértől, mert gluténérzékeny, más egy éppen divatos diéta miatt mond le róla. Most akkor együk vagy ne együk? Erre keressük a választ.
Míg húsz évvel ezelőtt csak fehér kenyeret lehetett kapni a boltokban, ma már szemünk sem rebben a félbarna, rozsos, kukoricás, korpás vagy éppen gluténmentes változatok láttán. Legfeljebb a magasabb áron lepődünk meg, de sokan úgy érzik, megéri a drágább változatot választani, ha az egészséges táplálkozás oltárán szeretnének áldozni. Már csak az a kérdés, hogy mi minősül egészségesnek. Mert erről azért megoszlanak a vélemények.
Mit mond a dietetikus?
Antal Krisztina dietetikusnak az a tapasztalata, hogy egyre többen hagyják el a kenyeret pusztán divatból. Nem puffadnak tőle, nincs hasmenésük, mégis lemondanak róla.
– A lisztérzékenyeknek valóban kötelező kiiktatni az életükből a glutént tartalmazó kenyereket – magyarázza. – De itt nem csak arról van szó, hogy nem esznek kenyeret és kerülik a pékárukat. Rengeteg olyan termék tartalmazhat glutént, akár nyomokban is, amelyre egy fogyókúrázó vagy gluténmentes életet követő esetleg nem gondol. Ekkor pedig hiába hagyja el a kenyeret, ha olyan ételt fogyaszt, amely glutént tartalmaz, a szervezetébe ekkor is bejut a glutén. Ami megtalálható például a kávétejszínben, a jégkrémekben, a sörben vagy a ketchupban is, hiszen kiváló sűrítőanyag. Ráadásul sok feltételezett lisztérzékenyről később kiderül, hogy tüneteit nem is gluténérzékenység, hanem például fertőzés vagy stressz okozza.
Török Eszter dietetikus nem beszéli le a pácienseit a kenyér fogyasztásáról. Sőt! Külön javasolja, hogy fogyasszák a teljes kiőrlésű változatot.
– A lényeg pontosan abban rejlik, hogy ne finomított szénhidrátokat vegyünk magunkhoz, tehát ne fehér kenyeret, hanem a sok rostot tartalmazó teljes kiőrlésűt – mondja. – A kenyeret nem hiba keverni kicsi fehér liszttel, de minimum 60 százalékban teljes kiőrlésű lisztből készüljön. Ezek a pékáruk azért egészségesebbek, mert a vércukrot lassabban emelik meg, nem járnak nagy inzulintermeléssel, így nem esik le gyorsan a vércukorszintünk, és nem leszünk hamar újra éhesek. Ez pedig abban segít, hogy nem hízunk el, könnyebben megtarthatjuk, illetve elérhetjük az ideális testsúlyt. A rostok emellett jótékonyan hatnak a bélműködésre, megakadályozzák a székrekedést, a divertikulózis (vastagbélsérv) vagy az aranyér kialakulását. Csökkentik a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát, lekötik a koleszterint és a cukrot. Telítettségérzetet biztosítanak hosszú távon, így kevésbé és később leszünk éhesek, mint ha fehér kenyeret ettünk volna.
Szerző: Fekete Kata