Leginkább a mostani harmincasok és a Z generáció körében terjedt el az úgynevezett csendes felmondás, mely szakértők szerint előnyös lehet a mentális egészségre nézve.
Mi a csendes felmondás?
Annak ellenére, hogy a neve azt mutatja, valójában a jelenség nem jelenti azt, hogy valaki ténylegesen otthagyná a munkahelyét. Inkább arról van szó, hogy az emberek felhagynak a maximalizmussal, túlórázással, vagyis határokat állítanak maguknak. Szintén nem összekeverendő a fogalom azzal, amikor valaki nem végzi el a kijelölt feladatot, pusztán annyi történik, hogy a munkaköri leírásukban szereplő teendőket látják el, se többet, se kevesebbet.
Dr. Maria Kordowicz, szervezeti viselkedéssel foglalkozó professzor szerint a csendes felmondás fogalma a következő: a munkahelyi feladatok minimumának elvégzése anélkül, hogy a munkavállaló hagyná, hogy az élete más területeire is begyűrűzzenek ezek a teendők.
„Elképzelhető, hogy a munkavállalók nagyobb munka-magánélet egyensúlyra törekednek. Ennek pedig az is része, hogy nem túlóráznak és nem hagyják, hogy a produktivitásuk az egészségük rovására menjen.”
– mondta a szakértő.
Mit foglal magában a csendes felmondás?
Paul Allen, a LifeWorks globális vezetője szerint az alábbi jelek utalhatnak a csendes felmondásra:
- nemet mondás azokra a feladatokra, melyeket nem tartalmaz a munkaköri leírás
- a munkaidő utáni üzenetek figyelmen kívül hagyása
- érzelmi eltávolodás
- csökkent érdeklődés az előléptetés iránt
- a túlórák elkerülése
Miért választják sokan?
Több oka is lehet annak, ha valaki úgy dönt, mostantól ténylegesen csak azokat a dolgokat teszi meg, amit muszáj ahhoz, hogy megtartsa az állását. Az egyik legfontosabb indok a korábban is említett munka-magánélet egyensúly fenntartása. Ez hozzájárul ahhoz, hogy kisebb eséllyel tapasztalják meg a munkavállalók a kiégést dr. Kordowicz szerint.
Nagyon könnyű ugyanis annyira belemerülni a munkába, hogy az az élet minden területére kihasson. A túlórázás hatására jóval kevesebb idő jut a kikapcsolódásra, a családdal töltött időre, vagy éppen a sportolásra.
A kezdeti lelkesedés viszont könnyen alábbhagyhat, ha idővel a befektetett plusz munkának nem lesz eredménye, például fizetésemelés formájában – legalább az infláció mértékével egyező emelkedésről van szó.
Sok országban figyelhető meg az a jelenség, hogy a vezetők még több fizetést kapnak, még a jelenlegi válsághelyzetben is. Ez elég demoralizáló lehet, a munkavállalók mentális egészsége sokat romolhat, erre pedig a csendes felmondás lehet a válasz. Ugyanilyen hatással lehet az is, ha valakit nem ismernek el. A hatásokat tovább fokozta a járvány, mely egyrészről könnyebbé tette a csendes felmondást a home office miatt, másrészt viszont sokan a munkába menekültek, emiatt viszont most érzik az extrém helyzet hatását kiégés formájában.
Milyen hatása lehet a jövőbeli munkahelyekre?
A munkavállalók mentális egészségét nézve természetesen pozitív változásokkal lehet számolni, ám ezzel a munkáltatók is sokat nyerhetnek. Ettől függetlenül ha általánossá válik a jelenség, a cégeknek alkalmazkodniuk kell ehhez, mely jelentheti a lassú munkavégzés előtérbe kerülését, a gazdasági növekedés csökkentését. Dr. Kordowicz szerint a munkáltatóknak érdemes lehet a profitszerzés helyett a munkavállalóikra koncentrálni.
Semmi gond nincs azzal, ha szereted a munkádat és éppen egy húzósabb időszakban vagy, mert mondjuk előléptetésre hajtasz. Azonban érdemes figyelni arra, hogy meglegyen az egyensúly és hosszú távon ne a munkád domináljon az életedben. Ugyanígy az is szuper, ha tudatosítod azt, valójában mennyire értékes vagy és a mentális egészségedet helyezed előtérbe.