A tanulmány már jó pár évre nyúlik vissza, és meglehetősen nagyszabású: a kilencvenes években kezdték el vizsgálni a Bristolban lakó, 14 500 gyermekeket. Ők manapság 27-29 évesek, és a világjárvány korai szakaszában magasabb arányú szorongásról számoltak be a karantén idején. Ez persze nem túlságosan meglepő, gyakorlatilag mindenki feszültebb volt ebben az időszakban. Az viszont már váratlan eredmény, hogy a fiataloknál mért arány magasabb volt, mint amit a szüleik mutattak. Sajnálatos tény az is, hogy a kutatóknak sikerült megállapítaniuk, hogy a szorongási szintjük továbbra is magas maradt a fiatal felnőtteknek, annak dacára, hogy júniusban Angliában is enyhítettek a lezárási korlátozásokon.
Az eredményekből kiderült, hogy a szorongásos tünetek erősebbek azoknál, akik egyébként is hajlamosak erre, tehát a kórtörténetükben szerepel valamilyen mentális probléma.
A kutatók most azt vizsgálják, hogy egyes embereknek miért lehet rosszabb a mentális egészségi állapota a világjárvány idején. Arra is kíváncsiak, mitől függ az egyénre szabott magatartás (pl. a védekezéshez való hozzáállás), valamint hogyan változtat a mindennapjainkon a testmozgás hiánya, vagy éppen a rosszabb alvásminőség.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
