Felnőttként egészen más dolgok aggasztanak minket, mint kisgyerekként, ezért sokszor úgy tekintünk vissza életünk ezen szakaszára, mint a felhőtlen és gondtalan évekre. Pedig valójában a legkisebbeket is érik különféle aggodalmak, amiket épp olyan komolynak élnek meg, mint bárki más. Szakértők felfedték, életkor alapján mi aggasztja leginkább a gyermekeket!
0 és 2 éves kor közötti aggodalmak
Mivel ebben a korban a gyermekek még szinte semmit sem tudnak a világról és annak működéséről, a félelmeiket és aggályaikat is az ismeretlentől való aggodalom váltja ki.
Többnyire ez az idegen emberek társaságát, a hangos zajokat és a szülőktől való különválást jelenti; őket ennyi idősen ezek a dolgok kifejezetten nagy félelemmel töltik el, és sok esetben a szülők megpróbálkozhatnak bármivel, ezt csak az idő múlásának köszönhetően tudják leküzdeni a kisbabák.
2 és 5 éves kor között
Ebben az életkorban a félelmek még mindig az ismeretlenhez kötődnek, de már egészen más dolgokkal is kibővül.
A mesékben látott gonosz szellemek, a filmekben megjelenő természetfeletti alakok okozzák a legtöbb aggodalmat ebben a szakaszban, hiszen a gyerekek ilyenkor kerülnek tudatába saját múlandóságuknak is.
A sötét helyek, az ágy alatt rejtőző szörnyek, különböző veszélyesnek tartott állatok és a halál mind komoly aggály lehet egy ennyi idős gyermek életében, ezért fontos, hogy a szülők gyakran beszéljenek ezekről.
6 és 12 éves kor között
Noha egy idő után a természetfelettitől való félelem a gyerekek körében csillapodik, egészen más típusú aggályok veszik át ezek helyét.
A híradók, a neten olvasható szörnyű történetek, és minden, amit a barátaiktól hallanak, új problémákat hoznak létre.
Ebben a korban már elkezdik őket aggasztani a természeti katasztrófák, az egyedüllét otthon, a társadalmi elutasítás (például amikor utolsónak választanak ki a tesiórán), valamint az életüket fenyegető veszélyek is, amelyek ugyan az ő esetükben nincsenek jelen, de a tévében, hírekben hallottak már róluk.
13 és 17 éves kor között
Ennyi idősen már a gyerekkori félelmek többségének nyoma sincs. Helyette olyan aggodalmak alakulnak ki a tinédzsereknél, amelyekkel valószínűleg mindenki megküzdött már.
Felnőttként ezek nagy részén már csak legyintünk, de akkor és ott ezek nagyon komoly aggodalmakat okoznak.
Ilyen az iskolai teljesítmény (érettségi, felvételi sikere), a különböző pletykák, a szülők esetleges válása, szexuális tudatlanság, valamint minden olyan élethelyzet, ami kínos helyzetbe hozhatja őket mások előtt.
Ebben a korban már ritkán köszönnek vissza olyan félelmek, mint az egyedüllét a sötétben, de még ilyenkor is megeshet, hiszen az ismeretlentől való félelmünk sokszor még felnőtt korra sem múlik el.
Beszéljetek róluk!
Önmagában a félelemmel semmi probléma nincs, sőt, szakértők szerint ez a túlélés elengedhetetlen eszköze, hiszen arra késztet minket, hogy biztonságosan cselekedjünk.
Ha a gyermeked a fentiek közül valamelyikkel küzd, ne feledd, hogy ez természetes dolog; de ugyanakkor fontos beszélgetned vele ezekről is, és tudtára adni, hogy nem kell egyedül megbirkóznia a problémákkal.
Sosem szabad lekicsinylően vélekedni ezekről a félelmekről, mert a gyerekek ennek hatására azt érezhetik, hogy valójában nem találnak megértő fülekre, így fokozatosan elkezdhetnek magukba zárkózni.
Pedig épp az segíthet a legtöbbet, ha megtanulják, hogy nincsenek magukra hagyva a gondolataikkal!