Egy pohár vörösbor, egy szelet jól érlelt sajt, és percek múlva már lüktet a halántékod, az arcod pedig kigyullad, mintha szégyenkeznél. Sokan legyintenek erre, hogy biztos túl sokat ittak, pedig a jelenség mögött sokkal inkább élelmiszer-kémiai folyamatok állnak, nem az akaraterő hiánya.
A hisztamin, ami mindenhol ott van
Az érlelt, fermentált élelmiszerek, így a vörösbor, a kemény sajtok, a szalámi vagy a savanyú káposzta is, természetes módon magas hisztamintartalommal rendelkeznek. Ez az anyag akkor keletkezik, amikor mikroorganizmusok hosszú időn át dolgoznak az alapanyagon: érlelik, erjesztik, alakítják.
Minél tovább pihen egy sajt vagy egy bor, statisztikailag annál több hisztamin halmozódhat fel benne.
A szervezetünk normál esetben egy enzim, a diamin-oxidáz (DAO) segítségével bontja le a bevitt hisztamint. Ha valakinél ez az enzim kevésbé hatékonyan működik, vagy egyszerre túl sok hisztamin éri a szervezetet, a felesleg a vérben marad, és olyan tüneteket okozhat, mint a kipirulás, a fejfájás, az orrdugulás vagy akár a szapora szívverés. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
