Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benA Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
La Rinconada
A világ legmagasabban fekvő állandó lakott települése a perui La Rinconada városa. A keleti Andok-hegységben található, nem kevesebb, mint körülbelül 5100 méteres tengerszint feletti magasságban. A városban nincs vezetékes víz, szennyvízcsatorna vagy szemétszállítás, ellek ellenére 50 ezer ember él itt, mondhatni a levegőben. De hogy miért? Az itt fellelhető értékes erőforrásért, az aranyért. A város egész pontosan az Ananea-hegy oldalán, a La Bella Durmiente, vagyis „Csipkerózsika” nevű óriási gleccser alatt található.
A város már közel öt évtizede épült ideiglenes bányásztelepülésként, így a már említett, számunkra természetes városi szolgáltatások, mint például a szennyvízelvezetés, nem lettek bevezetve. A férfi bányászok egyszerre maximum 30 napot tölthettek itt a bányában, és igyekeztek minél több aranyat összegyűjteni. Bár fizetést nem kaptak, de nem is korlátozták, hogy mennyi aranyat vihettek ki.
A borzasztóan rossz munka- és életkörülmények ellenére a népesség még a 2000-es években, amikor az arany piaci ára jelentősen emelkedett, fellendült. Ennek következtében La Rinconada lakossága 230 százalékkal nőtt, és közben az elektromos áramot is bevezették. Ami viszont a szemetet illeti, a lakosok manapság is elégetik vagy elássák a szemetüket a város határain kívül.
Az ottlakókon kívül olyan kutatók is gyakran tartózkodnak a városban, akik az oxigénszegény körülmények rövid és hosszú távú emberekre gyakorolt hatásait tanulmányozzák. Ami különösen rosszul hangzik, hogy az ottani levegőből minden lélegzetvétellel feleannyi oxigént szívhatunk be, mint a tengerszinten, ami hegyi betegséghez vezethet. Ez a kutatók becslései szerint minden negyedik La Rinconadában élő embert érint, és olyan kellemetlen tünetekkel jár, mint a szédülés, a fejfájás, a szívdobogásérzés és a fülcsengés, de súlyos esetben szívelégtelenséget is okozhat.
A város már közel öt évtizede épült ideiglenes bányásztelepülésként, így a már említett, számunkra természetes városi szolgáltatások, mint például a szennyvízelvezetés, nem lettek bevezetve. A férfi bányászok egyszerre maximum 30 napot tölthettek itt a bányában, és igyekeztek minél több aranyat összegyűjteni. Bár fizetést nem kaptak, de nem is korlátozták, hogy mennyi aranyat vihettek ki.
A borzasztóan rossz munka- és életkörülmények ellenére a népesség még a 2000-es években, amikor az arany piaci ára jelentősen emelkedett, fellendült. Ennek következtében La Rinconada lakossága 230 százalékkal nőtt, és közben az elektromos áramot is bevezették. Ami viszont a szemetet illeti, a lakosok manapság is elégetik vagy elássák a szemetüket a város határain kívül.
Az ottlakókon kívül olyan kutatók is gyakran tartózkodnak a városban, akik az oxigénszegény körülmények rövid és hosszú távú emberekre gyakorolt hatásait tanulmányozzák. Ami különösen rosszul hangzik, hogy az ottani levegőből minden lélegzetvétellel feleannyi oxigént szívhatunk be, mint a tengerszinten, ami hegyi betegséghez vezethet. Ez a kutatók becslései szerint minden negyedik La Rinconadában élő embert érint, és olyan kellemetlen tünetekkel jár, mint a szédülés, a fejfájás, a szívdobogásérzés és a fülcsengés, de súlyos esetben szívelégtelenséget is okozhat.
Tuiwa
Az 5070 méteres tengerszint feletti magasságban található Tuiwa nevű falu a világ második legmagasabban fekvő települése Tibet Autonóm Régiójában. Gyakran a világ tetejeként és a mennyország kapujaként is emlegetik, de itt sem túl könnyű az élet, főként szintén az alacsony oxigéntartalmú levegő miatt. Ennek ellenére az ókor óta lakott, és jelenleg is közel kétszázan élnek itt, méghozzá erősen összetartó közösségként. A legtöbben állattenyésztéssel, birkákkal, szarvasmarhákkal és lovakkal foglalkoznak.
A falu jellegzetességei a lapostetős házak, fő nevezetessége pedig a sokak által szent tónak tartott Puma Yumco-tó. Egy stáb még filmet is forgatott itt Before the Snow Melts, vagyis „Mielőtt elolvad a hó” címen, amely egy fiatal tibeti nő, Pema Yangjen szemszögéből és narrációján keresztül mutatja be a falu táját és kultúráját. A település egyébként utakkal jól kapcsolódik az ország többi részéhez, és a kormány biztosítja az itt élők számára a szükséges szolgáltatásokat.
A falu jellegzetességei a lapostetős házak, fő nevezetessége pedig a sokak által szent tónak tartott Puma Yumco-tó. Egy stáb még filmet is forgatott itt Before the Snow Melts, vagyis „Mielőtt elolvad a hó” címen, amely egy fiatal tibeti nő, Pema Yangjen szemszögéből és narrációján keresztül mutatja be a falu táját és kultúráját. A település egyébként utakkal jól kapcsolódik az ország többi részéhez, és a kormány biztosítja az itt élők számára a szükséges szolgáltatásokat.
Olvass még a témában
Chasangcun
Chasangcun egy kis város Tibet Autonóm Régiójában, 5011 tengerszint feletti magasságban. Szintén Tibet Autonóm régiójában található, és az itteni lakosok a közismert mandarin nyelvet használják. Legjellegzetesebb épületei a kolostorok, így nem meglepő módon a vallás és a kultúra is fontos szerepet tölt be a helyiek életében, akik egyébként nagyrészt állattenyésztéssel foglalkoznak.
A cikk folytatódik, lapozz!
