Te is érezted már azt egy gyönyörű kilátó tetejére felérve, mintha a világ tetején lennél? Vagy varázsolt már el a felhők látványa, amikor repülőn utaztál? Nos, vannak bőven olyan emberek is, akiknek az elképesztő magasságok az életük természetes részének számítanak, és olyan körülmények között élnek, amit mi talán el sem tudnánk képzelni. De nem minden arany, ami fénylik – a világ legmagasabban fekvő településein közel sem olyan csodálatos az élet, mint amilyennek azt talán elsőre gondolnánk. Na de hogy melyek is ezek a települések, és hogyan élnek ott az emberek?
La Rinconada
A világ legmagasabban fekvő állandó lakott települése a perui La Rinconada városa. A keleti Andok-hegységben található, nem kevesebb, mint körülbelül 5100 méteres tengerszint feletti magasságban. A városban nincs vezetékes víz, szennyvízcsatorna vagy szemétszállítás, ellek ellenére 50 ezer ember él itt, mondhatni a levegőben. De hogy miért? Az itt fellelhető értékes erőforrásért, az aranyért. A város egész pontosan az Ananea-hegy oldalán, a La Bella Durmiente, vagyis „Csipkerózsika” nevű óriási gleccser alatt található.
A város már közel öt évtizede épült ideiglenes bányásztelepülésként, így a már említett, számunkra természetes városi szolgáltatások, mint például a szennyvízelvezetés, nem lettek bevezetve. A férfi bányászok egyszerre maximum 30 napot tölthettek itt a bányában, és igyekeztek minél több aranyat összegyűjteni. Bár fizetést nem kaptak, de nem is korlátozták, hogy mennyi aranyat vihettek ki.
A borzasztóan rossz munka- és életkörülmények ellenére a népesség még a 2000-es években, amikor az arany piaci ára jelentősen emelkedett, fellendült. Ennek következtében La Rinconada lakossága 230 százalékkal nőtt, és közben az elektromos áramot is bevezették. Ami viszont a szemetet illeti, a lakosok manapság is elégetik vagy elássák a szemetüket a város határain kívül.
Az ottlakókon kívül olyan kutatók is gyakran tartózkodnak a városban, akik az oxigénszegény körülmények rövid és hosszú távú emberekre gyakorolt hatásait tanulmányozzák. Ami különösen rosszul hangzik, hogy az ottani levegőből minden lélegzetvétellel feleannyi oxigént szívhatunk be, mint a tengerszinten, ami hegyi betegséghez vezethet. Ez a kutatók becslései szerint minden negyedik La Rinconadában élő embert érint, és olyan kellemetlen tünetekkel jár, mint a szédülés, a fejfájás, a szívdobogásérzés és a fülcsengés, de súlyos esetben szívelégtelenséget is okozhat.
A város már közel öt évtizede épült ideiglenes bányásztelepülésként, így a már említett, számunkra természetes városi szolgáltatások, mint például a szennyvízelvezetés, nem lettek bevezetve. A férfi bányászok egyszerre maximum 30 napot tölthettek itt a bányában, és igyekeztek minél több aranyat összegyűjteni. Bár fizetést nem kaptak, de nem is korlátozták, hogy mennyi aranyat vihettek ki.
A borzasztóan rossz munka- és életkörülmények ellenére a népesség még a 2000-es években, amikor az arany piaci ára jelentősen emelkedett, fellendült. Ennek következtében La Rinconada lakossága 230 százalékkal nőtt, és közben az elektromos áramot is bevezették. Ami viszont a szemetet illeti, a lakosok manapság is elégetik vagy elássák a szemetüket a város határain kívül.
Az ottlakókon kívül olyan kutatók is gyakran tartózkodnak a városban, akik az oxigénszegény körülmények rövid és hosszú távú emberekre gyakorolt hatásait tanulmányozzák. Ami különösen rosszul hangzik, hogy az ottani levegőből minden lélegzetvétellel feleannyi oxigént szívhatunk be, mint a tengerszinten, ami hegyi betegséghez vezethet. Ez a kutatók becslései szerint minden negyedik La Rinconadában élő embert érint, és olyan kellemetlen tünetekkel jár, mint a szédülés, a fejfájás, a szívdobogásérzés és a fülcsengés, de súlyos esetben szívelégtelenséget is okozhat.